1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELSŐ EREDMÉNYEI

csak egészen szerény mértékű volt. 1914 és 1918 között a harctereken igen sok férfi veszett el. Az ezer férfira számított nők aránya 1910 és 1920 közt ezért ugrásszerűen — 1007-ről 1062-re — nőtt meg; azután ugyan lassan leforgácsolódott, de még 1941-ben (1043) is erősen az 1910. évi fölött állott. 1949-ben azután 1081-re ugrott, tehát jóval magasabbra, mint 1920-ban. Igaz viszont, hogy az 1941—1949. évi kilengés (1043-ról 1081-re) valamivel kisebb, mint volt az 1914—1918. évi (1007-ről 1062-re). 5. sz. tábla A férfiak és nők számának, valamint a két nem arányának alakulása igio és 1949 között Év A férfiak A nők A nők többlete szám szerint Ezer férfira jutott nő szama A nők A nők többlete szám szerint Ezer férfira jutott nő 1910 3 792 344 3 819 770 27 426 ]007 1920 3 874 11 ] 4 112 764 238 653 1062 1930 4 248 452 4 436 657 188 205 . 1044 1941 4 560 875 4 755 199 194324 1043 1949 4 4.23 420 4 781 379 357 959 1081 * . A népesség struktúrájába a lélekszám-adatok mélyebb betekintést nem nyújtanak. A lakosság számára vonatkozó területi részleteredmények azonban tanulságos megfigyelésekre adhatnak alkalmat. Területi vonatkozásban mindenekelőtt a népsűrűség adatainak alakulását érdemes figyelemmel kísérni. Az idevonatkozó grafikon természetesen pontosan ugyanazt a képet mutatja, mint a lélekszám alakulásának ábrája. A népesség Magyarország 92 994 négyzetkilométernyi területén a népszaporodással párhuzamosan sűrűsödött. Hasonlóképpen az 1941—1949. évi fogyásnak megfelelően tört meg — mindenesetre csak átmenetileg — a népesség sűrűsödésének folyamata. A népsűrűség nyers mérőszámának, az egy négyzetkilométerre jutó lakosok számának 1869—1949. évi alakulása egyébként arra is rávilágít, hogy az átlagos népsűrűség — főleg az iparosodás következtében — alig néhány emberöltő alatt a hetvenes években még eléggé ritkán lakott országterületen majdnem a kétszeresére emelkedett, pedig népességünk fejlődését a nagybirtokrendszer és általában a tőkés termelőrend károsan befolyásolta. (Lásd az 1. sz. tábla megfelelő rovatát.) A nemzet többségét alkotó mezőgazdasági és ipari proletariátus alacsony életnívója, szociális ellátottságának hiánya, továbbá a nincstelen falusi proletár10