1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELSŐ EREDMÉNYEI

A második világháború ugyan merőben eltérő módon szedte áldozatait, mint az 1914—1918. évi. A második világháború totális jellege, légitámadásai és fasiszta kényszerintézkedései (főleg a deportálások), valamint azon tény következtében, hogy hazánk egész területe a háború végén hadszíntérré vált, az első háborúban nagyjából megkímélt polgári lakosság, a női népesség is nagy veszteségeket szenvedett. A súlyosabb áldozatokat a katonai és a munkaszolgálatos halottak magas száma, valamint az elhurcoltak közötti nagyobb férfi-veszteségek következtében azonban ezúttal is a férfi lakosság hozta. Bizonyítja ezt a két nem lélekszámnak eltérő alakulása is: 4. sz. tábla A férfiak és a nők számának alakulása 1941 és 1949 között Nem Lélekszám Tényleges népszaporodás ( + ) vagy fogyás (—) 1941—1949 Nem 1941 1949 Tényleges népszaporodás ( + ) vagy fogyás (—) 1941—1949 Nem 1941 1949 szám % Férfi Nő 4 560 875 4 755 199 4 423 420 4 781 379 — 137 455 + 26 180 — 3,0 + 0,5 Együtt 9 316 074 9 204 799 — 111 275 — 1,2 A veszteség igazi méreteit a nők szaporodása és a férfiak fogyása közötti 164 000-es különbözet nem fejezi ki híven. 1941 és 1949 között, tehát nyolc év alatt, a nők számának, a — bár nem nagyon nagy — születéskiesést is figyelembevéve, mintegy 200 000 fővel kellett volna megnövekednie; ezzel szemben a nők szaporulata mindössze 26 000 fő volt. A férfi-létszám ugyanakkor 138 000-rel megcsappant; a kiesés tehát a férfiak oldalán több mint 300 000 főre becsülhető. Általában munkaerőgazdálkodás szempontjából ez kedvezőtlen jelenség. Kapitalista körülmények között, ahol természetesen munkaerőgazdálkodásról nem lehet szó, ez a kiesés azt jelenti, hogy a munkanélküliek tartalékserege valamivel megcsappan. A mi szocialista tervgazdálkodásunk fölényét bizonyítja, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés szintje az említett kiesések ellenére is állandóan emelkedik. Népi demokráciánk tervszerű munkaerőgazdálkodással, a dolgozók újabb rétegeinek a termelésbe való bevonásával, a munkatermelékenység emelésével sikeresen ellensúlyozza a kiesések hatását. Magyarországon a két nem aránya évtizedeken át nem mutatott nagyobb eltolódásokat. A nőtöbblet a századforduló körül 9