1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - IV. Az épület- és lakásviszonyok területi alakulása

Az adatok szerint a koreltolódús a népsűrűség alakulását döntően befolyásolta : a háborús veszteség főleg abban jut kifejezésre, hogy a férfiak népsűrűsége sokkal kisebb mértékben emelkedett, mint a nőké. A népsűrűség a korral egybevetve megyénkint meglehetősen változatos képet nyújt. Ebben a tekintetben Tolna és Szabolcs-Szatmár megye — városok nélkül számított — adatainak egybevetése különösen jellegzetes. Eszerint Tolna és Szabolcs-Szatmár megye 40—59 éves és idősebb korú népességének sűrűségi arányszáma között alig van eltérés, sőt egybefoglalva e két korosztályt, a 40 évnél idősebbek népsűrűsége Tolna megyében valamivel magasabb; a 15 évnél fiatalabb, valamint 15—39éves népesség sűrűsége viszont Szabolcs-Szatmárban erősen meghaladja a Tolna megyeit. A végeredményben mutatkozó eltérés — az, hogy Szabolcs-Szatmár megye népsűrűsége lényegesen nagyobb Tolna megye népsűrűségénél — a 40 évnél fiatalabb népesség sűrűségében jelentkező nagy különbségnek tudható be. Népsűrűség 1 km

2-re Különbség a két megye népsűrűsége közt

3) Korcsoport Tolna megye

1) SzabolcsSzatmár megye

1) Különbség a két megye népsűrűsége közt

3) 15 évnél fiatalabb ... 15—39 éves 40—59 „ 60 éves és idősebb ... 18-5 27-1 178) 9-4/ 27

2 27-9 351 25-7 + 9'4 + 8-0 összesen 72-8 88-7 + 15-9 IV. Az épület- és lakásviszonyok területi alakulása. A II. fejezetben csupán országosan összefoglalt épület- és lakásstatisztikai adatokat az alábbiakban az 1949. évi népszámlálás alapján területi részletadatok egészítik ki a következő — összevontabb — tagolásban : 1. Az épület- és lakásviszonyok alakulása az egyes megyékben, járásokban és községekben (ill. községcsoportokban). 2. Az épület- és lakásviszonyok alakulása a városokban és a vidéken (a különböző települési, ill. néptömörülési kategóriákban), valamint a bel- és külterületen. 1. Az épület- és lakásviszonyok alakulása az egyes megyékben, járásokban és községekben (községcsoportokban). Az 1949. évi népszámlálás adatai szerint az épület- és lakásstatisztika megyei eredményei általában nem mutatnak szélsőséges eltéréseket. Építkezési tekintetben országszerte a vidéki, mezőgazdasági szín dominál ; a városias építkezési jelleg aránylag kevés településre és azoknak is inkább csak a belső részeire jellemző. Ezért a megyei végeredményekben is főleg a falusi, alföldi építkezési és lakásviszonyok fejeződnek ki. A mezőgazdasági jelleg például abban is tükröződik, hogy az épületek közt aránylag sok a nem lakóház jellegű (főleg gazdasági) épület; számuk néhány megyében nagyobb, mint a lakóházaké. Ugyancsak a vidéki, agrár-jelleggel függ össze, hogy a lakóházak sorában a földszintes és az 1—2 lakásos falusi, családi lakóházak aránya mindegyik megyében kimagaslóan nagy; falazat, tetőzet és a szobák padozata dolgában azonban az alföldi megyék adatai jóval kedvezőtlenebbek, mint a dunántúli és hegyvidéki megyéké ; ez főleg arra vezethető vissza, hogy az Alföldön a jobb minőségű építkezési anyagokban nagy a hiány, részben azonban a tanyás települési rendszerrel stb. is összefügg. Egyébként & lakóházak és a lakások kényelmi és egészségügyi berendezésekkel való felszereltsége még a dunántúli megyékben is nagyon hiányos, a laksűrűség pedig mindenütt meglehetősen magas. Ismételten utalni kell azonban arra, hogy az 1949. évi népszámlálás épület- és lakásstatisztikai adataiban túlnyomórészben még az elmúlt rendszer, sok évtized építkezési hiányosságai tükröződnek. Az alábbi összeállítás megyei adatai tehát elsősorban a múltra jellemzők. Megjegyzendő, hogy a megyék adatai a városok kihasítása után némileg módusulnak. Ezért a megfelelő táblák és grafikonok mindkét módon : a városokkal és a városok nélkül is közlik a főbb épület- és lakásstatisztikai eredményeket. * ») Városok nélkül. — s) Szabolcs-Szatmár megye népsűrűsége több ( + ) vagy kevesebb (—) Tolna megye népsűrűségénél.