1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)
I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - IV. Az épület- és lakásviszonyok területi alakulása
1 3 a :0 0 0 A tulajdonképeni lakóházak közül 100 tulajdonképeni lakóházra jut 100 magánlakásra jut a N :0 J* Megye ^ <L> a> —> "S N — -CÖ a js Q.-0 •0) ^ N W E — •3 -nj :3 u- c iO C U 2 E RS u TFÍ ^ c o O M « ^ aj > '(3 ™ w 1/3 Q. •3 ^ iTl . r- W > C N •« 5 2 c a> N JJ aj —• > _ v <D a> = ^ N 03 ^ t/3 -CTJ JS c •C3 öjD re íO > -OJ c 4> re X) O 'O > •o> C a> 3 re i— rt -re «© .o > o «» § g o'-o SSő? M tjw •gSs. ere© százalékban E « ÍM cn o> 3 re i— rt -re «© .o > o «» § g < Ü M Baranya megye Bács-Kiskun „ Békés „ Borsod-AbaújZemplén „ Csongrád „ Fejér Győr-Sopron „ Hajdú-Bihar Heves „ Komárom „ Nógrád Pest „ Somogy Szabolcs-Szatmár .. „ Szolnok „ Tolna „ Vas „ Veszprém „ Zala „ 50-8 60-4 567 64-9 56-3 61-6 609 519 68-1 586 707 68-1 48-3 54-6 57-6 569 583 55-6 38-9 5-9 8-5 4-3 21-2 65 575 180 209 27-4 493 22-5 28-7 179 73 15-6 6-5 16-1 255 105 146 56'1 757 27-3 48-9 295 333 590 32-7 167 134 339 38-3 479 765 515 275 92 298 5-2 334 110 150 133 21-0 18-4 310 11-2 9-8 2-8 142 99 30-2 21-4 19-0 109 195 111 54-3 26-1 237 333 30-2 279 513 218 380 60-8 342 39-2 25-6 153 255 40-9 37-1 38-8 15*2 141 119 115 132 128 134 144 120 122 156 130 121 129 119 110 126 136 125 125 497 419 392 513 418 496 561 442 438 575 496 422 451 505 396 444 539 473 492 153 130 128 130 129 133 142 128 132 136 127 132 140 127 124 152 136 139 129 361 357 347 398 334 379 399 375 368 378 389 354 359 433 367 363 407 389 401 233 271 270 300 257 281 278 292 276 276 301 264 254 337 294 236 297 276 305 45-3 66-4 69-6 545 569 50-0 357 655 60-2 259 54-5 42-1 58-3 754 654 575 366 45-2 559 Megyék együtt Budapest főváros 57-5 84-9 17'8 56-2 42-3 39 17-8 0-2 31'8 86-3 125 377 459 1.214 133 174 374 328 278 188 55-4 10 Magyarország összesen 58-8 20-6 39-6 16-6 35-7 143 513 141 365 257 45-2 A szobánkinti laksűrűség járások szerinti alakulása (153. sz. tábla) arra inutat, hogy a járási eltérések lényegesen szélsőségesebbek, mint a megyeiek. A laksűrűség szinte mindegyik járásban magas ; különösen kedvezőtlen képet nyújtanak Szabolcs-Szatmár megye járási eredményei — ahol a legtöbb sokgyermekes család lakik —, valamint az északi megyék járásainak laksűrűségi adatai is. * A községek (városok) számának a laksűrűségi fokozatok szerinti megoszlása hasonlóképen kedvezőtlen : a községek több mint felében a szobánkinti átlagos laksűrüség több, mint három, sőt 114 községben a négyet is meghaladja. Laksürűség A községek és városok Laksürűség A községek %-ban Laksürűség szám szerint %-ban 100 szobára jut: 200-nál kevesebb jelenlevő 78 2-5 200—250-jelenlevő 409 12-8 250—300 „ 1.033 32\3 300—350 „ 1.051 32-8 350—400 „ 512 16-1 400-nál több jelenlévő 114 3-5 Összesen 3.197 100-0 2. Az épület- és lakásviszonyok alakulása a városokban és a vidéken, valamint a bel- és külterületen. Az épület- és lakásviszonyok terén fennálló különbségeket a városok és a vidék, a különböző néptömörülési kategóriák, valamint a bel- és a külterület szerint részletezett adatok lényegesen jobban kidomborítják, mint a megyei stb. eredmények. Az idevágó adatok azonban arra is utalnak, hogy az épület- és lakásviszonyok tekintetében a vidéki városok között is a kisvárosi szín a domináló, erősebben városias jellege pedig inkább csak Budapestnek van. ') A kizárólag konyhából vagy 1 egyéb helyiségből álló lakások figyelembevételével.
