1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - III. A népesség területi megoszlása, települési és népsűrűségi viszonyai

A háromféle területi alapon kiszámított megyei adatokból többek között az világlik ki, hogy Komárom megye viszonylag magas népsűrűsége egyedül bányászatának és iparának tudható be, hiszen mezőgazdaságilag a megye az ország legritrábban lakott megyéje.

1) Szabolcs-Szatmár megyében viszont a magasabb népsűrűségi arány kifejezetten agrársűrűséget jelent. Különös figyelmet érdemel még Somogy megye is, melynek alacsony népsűrűségét nemcsak az okozza, hogy mezőgazdaságilag meglehetősen ritkán lakott terület, hanem az is, hogy ipari és más foglalkozású népességének aránya szintén nagyon alacsony. Az alábbi összeállítás az adatok párhuzamos áttekintése céljából mindhárom népsűrűségi számítás alapján közli az egész és az agrár-népesség sűrűségének megyei rangsorát. 1 km

2 szántó-, kert1 km

2 szántó-, kert-, 1 km'

2 egész és szőlőszőlő-, rétés legelőterületre iut Megye összes mezőgazdaösszes mezőgazdaösszes mezőgazdasági sági, összes sagi népesség

2) 1. Pest megye 107-5 48-6(10) 172-6 (1) 78-0 (10) 138-7 (2) 62-7 (6) 2. Csongrád .... 999 56-6 (3) 135*4(10) 76-8(11) 112-4 (8) 63-7 (5) 3. Komárom .... ,, 98-2 31-8(19) 170-2 (2) 55-1 (19) 140-1 (1) 45-4(19) 4. Szabolcs170-2 (2) 55-1 (19) 140-1 (1) 45-4(19) Szatmár ... „ 94-1 68-1 (1) 125-3(12) 90-7 (2) 106-6 (10) 77-2 (1) 5. Győr-Sopron .. „ 90-2 46-8(12) 139-0 (9) 72-1 (13) 111-7 (9) 57-9 (12) 6. Borsod-AbaújZemplén ... „ 87-5 42-4(14) 166-8 (3) 80-8 (5) 122-8 (3) 59-5 (9) 7. Heves „ 87-2 52-0 (5) 146-7 (7) 87-5 (3) 114-7 (5) 68-4 (3) 8. Vas 84-7 47-6(11) 141-4 (8) 79-5 (7) 114-5 (6) 64 3 (4) 9. Nógrád 845 40-7(16) 163-8 (4) 78-9 (9) 122-7 (4) 59-1 (10) 10. Békés 83-7 56-9 (2) 104-1 (18) 70-7(15) 91-4(13) 62-1 (7) 11. Zala 81-0 54-7 (4) 157-9 (5) 106-6 (1) 113-3 (7) 76-5 (2) 12. Szolnok 80-7 51-7 (6) 105-8(17) 67-8(17) 87-9(16) 56-3 (15) • 13. Hajdú-Bihar . 80-2 50-8 (7) 125-3(11) 79-3 (8) 89-8(15) 56-8(14) 14. Baranya „ 78-8 432(13) 125-2(13) 68-7 (16) 99-6(12) 54-7 (17) 15. Tolna 75-3 50-3 (8) 106-0(16) 70-8(14) 90-1 (14) 60-1 (8) 16, Bács-Kiskun . „ 70-7 50-0 (9) 112-5(14) 79-6 (6) 82-8 (17) 58-5(11) 17. Veszprém .... „ 67-0 37-4(18) 146-8 (6) 82-0 (4) 103-5(11) 57-8 (13) 13. Fejér 66-8 41-9(15) 95-2 (19) 59-8(18) 79-3(19) 49-8 (18) 19. Somogy 59-8 40-7 (17) 107-3(15) 73-0(12) 82-5 (18) 56-1 (16) Megyék együtt 82-4 48-7 129-7 76-6 102-4 60-5 Budapest főváros 3.049-1 46-9 6.769-8 104-1 5.792-7 89-1 Magyarország összesen 99-0 48-6 156*1 76-7 123-4 60-6 Népességi szempontokból még a kormegoszlás és a népsűrűség közti összefüggésre is érdemes utalni. Nem közömbös ugyanis, hogy a népsűrűség időbeli fokozódása és térbeli különbsége minden korcsoportot egyenlően érint-e, vagy sem. A népsűrűség kor szerinti alakulását 1910—1949-ről tömören az alábbi adatok a két nem népsűrűségének módosulásával együtt ismertetik (a részlet-adatokat a 4. sz. tábla közli): Készletezés Népsűrűség 1 km

2-re 1910 1949 A népsűrűség emelkedése ( + ) vagy csökkenése (-) Nemek Férfi 408 476 + 6-8 Nő 41-1 514 + 10-3 Életkor 15 évnél fiatalabb ... 28-5 246 — 3-9 15—39 éves 31-6 384 + 6-8 40—59 „ 153 24-5 + 9-2 60 éves és idősebb ... 6-5 11-5 + 5-0 Összesen 81-9 99-0 + 17-1 .. . ') Ebben annak is része lehet, hogy viszonylag Komárom megyében a legnagyobb a gazdasággal rendelkező bányász- stb. népesség aránya (az agrár-népsűrűségi adat csák a főfoglalkozás szerint mezőgazdasági népességre vonatkozik). — ') Keresők és eltartottak együtt.