1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - III. A népesség területi megoszlása, települési és népsűrűségi viszonyai

Rendkívül tanulságos annak figyelemmel kísérése, hogy a községek (városok) száma és népessége hogyan oszlott meg nagyobb népsűrűségi kategóriák szerint. Részletezés A községek és városok száma A községek és városok népessége Részletezés A községek és városok száma szám szerint %-ban Népsűrűség 1 km

2-re — 39-9 fő 40 — 79 9 „ 80 —119-9 „ 120 - „ Magyarország összesen 371 1.844 679 303 324.149 2,938.736 2,033.591 3,908.323 3-5 32-0 22'1 42-4 Népsűrűség 1 km

2-re — 39-9 fő 40 — 79 9 „ 80 —119-9 „ 120 - „ Magyarország összesen 3.197 9,204.799 100-0 Az egészen ritkán lakott községek száma aránylag igen nagy — az ország 371 községében négyzetkilométerenkint 40-nél kevesebb lakos élt —, míg az igen sűrűn lakott települések (túlnyomórészben városok) száma viszonylag alacsony (a népsűrűség csak 84 településen haladja meg a 200-at). Megjegyzendő, hogy a városok nagyobb lélekszámára való tekintettel a népességnek aránylag jelentős része halmozódik fel a nagy népsűrűségű településeken. A népsűrűség néptömörülési csoportonkint alapvetően eltérő. Minél városiasabb valamely település, annál nagyobb a népsűrűsége. Világosan kiolvasható ez a szabályszerűség az alábbi háromféle csoportosításból i

1) a) Az államigazgatási jel- b) A lélekszám-nagyságcsoportok c) A foglalkozási jelleg szétégnék megfelelően: szerint: rint: A községek (városok) csoportjai államigazgatási jelleg szerint Népsűrűség 1 km'-re A községek (városok) lélekszámnagyságcsoportjai Népsűrűség 1 km'-re A községek (városok) csoportjai a mezőgazdasági népesség aránya alapján Népsűrűség 1 km

a-re Budapest M. t. városok .. J. t. városok .. Városias jellegű községek ... Egyéb községek Magyarország összesen 3.0491 226-9 120-5 115*6 66-2 — 499 o 500— 999 © 1.000— 1.999 * 2.000— 2.999 « 3.000— 4.999 o 5.000— 9.999 Ü $ 10.000— 19.999 8 20.000— 49.999 § 50.000— 99.999 100.000—150.000 Budapest Magyarország összesen 46-1 56-4 61-3 67-8 76-2 90-2 109-0 145-9 290-0 201-6 3.049-1 Községek és városok, amelyekben a mezőgazdasági népesség aránya 25 0%-nál kisebb : Budapest Vidék 3.049-1 243-8 1132 77-4 610 Budapest M. t. városok .. J. t. városok .. Városias jellegű községek ... Egyéb községek Magyarország összesen 3.0491 226-9 120-5 115*6 66-2 — 499 o 500— 999 © 1.000— 1.999 * 2.000— 2.999 « 3.000— 4.999 o 5.000— 9.999 Ü $ 10.000— 19.999 8 20.000— 49.999 § 50.000— 99.999 100.000—150.000 Budapest Magyarország összesen 46-1 56-4 61-3 67-8 76-2 90-2 109-0 145-9 290-0 201-6 3.049-1 25-0—49-9% .. 50-0—74-9% .. 75-0- % .. Magyarország összesen 3.049-1 243-8 1132 77-4 610 Budapest M. t. városok .. J. t. városok .. Városias jellegű községek ... Egyéb községek Magyarország összesen 99-0 — 499 o 500— 999 © 1.000— 1.999 * 2.000— 2.999 « 3.000— 4.999 o 5.000— 9.999 Ü $ 10.000— 19.999 8 20.000— 49.999 § 50.000— 99.999 100.000—150.000 Budapest Magyarország összesen 99*0 25-0—49-9% .. 50-0—74-9% .. 75-0- % .. Magyarország összesen 99-0 A népsűrűségi adatokkal kapcsolatban még arra keli utalni, hogy az egész terület egy négyzetkilométerére az egész lakosság száma alapján számított népsűrűségi arány csupán az első tájékoztatásra alkalmas nyers átlagértéket ad. A népsűrűség alakulását egyfelől a terület, másfelől a népesség oldaláról különböző tényezők zavaróan befolyásolják. Ezeknek a zavaró tényezőknek csupán nagyvonalú jellemzésére a 4/a. és 6. sz. táblák nemcsak az egész területre, hanem külön a legintenzívebben megművelt (szántó-, kert- és szőlő-) területre, továbbá általában a mezőgazdasági területre (vagyis együtt a szántó-, kert-, szőlő-, rét- és legelőterületre) kiszámítva is közli a népsűrűségi adatokat. Minthogy pedig az agrárnépsűrűség problémája egészen más jellegű, mint a más foglalkozású népességé, a táblák az összes, a mezőgazdasági és a más foglalkozású népesség sűrűségét külön-külön adják meg. Az adatok szerint a népesség sűrűsödése túlnyomórészben a nem-mezőgazdasági lakosság népsűrűségének fokozódását jelenti; az agrárnépsűrűség 1910 óta csak árnyalatiIag emelkedett. Az egész területre számított adatok szerint ugyanis 1910 és 1949 közt a mezőgazdasági népesség sűrűsége 45'8-ről csak 48'6-re nőtt, tehát csupán 2-8-del lett nagyobb, míg a más f >glalkozású népességé 36-1-ről 50'4-re növekedett, 14-3-del nagyobbodott meg. ') A lélekszám-nagyságcsoportok szerint tagolt adatoknál látható egyetlen törést — a 100.000—150.000-es kategóriában a népsűrűség alacsonyabb, mint az előző csoportban — a nagy területű Debrecen viszonylag alacsony népsűrűsége okozza.