1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - III. A népesség területi megoszlása, települési és népsűrűségi viszonyai

A külterületi lakotthelyek települési csoportjai A külterületi népesség száma

1) mezőgazdasági E bányászati b b ő ipari l más 15 évnél fiatalabb (%) A 6 éves és idősebb népességből írni-olvasni nem tudó (%) A külterületi lakotthelyek települési csoportjai A külterületi népesség száma

1) foglalkozású (%)

2) 15 évnél fiatalabb (%) A 6 éves és idősebb népességből írni-olvasni nem tudó (%) Mezőgazdasági jellegű települések 1,510.557 82-3 1-4 7-6 8-7 30-7 9-4 Bányászati „ „ 37.573 1-5 76-0 6-3 1&2 29-5 5-1 Ipari 13.995 12-3 0-8 74-5 12-4 29-7 5-7 Forgalmi „ „ 3.649 15-6 1-5 15-8 3)<577 32-8 4-4 Intézeti „ „ 4.716 7-6 0-6 1-5 90-3 18'3 4-6 Üdülő „ „ 8.627 38-6 0-2 21-8 39-4 24-5 3-8 Cigány 13.780 45-7 2-0 25-5 26-8 42'9 77-0 összesen ») 1,592.897 78-8 31 8-4 9-7 30-7 9-3 4. A népsűrűség alakulása területi tekintetben, továbbá a foglalkozási és életkor-adatokkal egybevetve. Magyarország népsűrűsége 1949-ben 1 km

2-re 99-0 volt. E mögött az átlagadat mögött területenkint, települési csoportonkint igen eltérő értékek húzódnak meg. Megyénkint például a népsűrűség 1949. évi alakulása — a városokkal és a városok nélkül számítva — a következő volt : Megye Népsűrűség 1 km

3-re Megye a városokkal a városok nélkül

4) 1. Pest megye 2. Csongrád 3. Komárom „ 4. Szabolcs-Szatmár 5. Győr-Sopron 6. Borsod-Abaúj-Zemplén ... „ 7. Heves „ 8. Vas „ 9. Nógrád 10. Békés „ 11. Zala „ 12. Szolnok „ 13. Hajdú-Bihar „ 14. Baranya „ 15. Tolna „ 16. Bács-Kiskun „ 17. Veszprém „ 18. Fejér 19. Somogy Megyék, együtt Budapest főváros 107-5 99-9 98-2 941 90-2 87-5 87-2 84-7 84-5 83-7 81-0 80-7 80-2 78-8 753 70-7 670 66-8 598 104-3 (1) 69-7(12) 74-0 (5) 88-7 (2) 688(14) 70-2 (10) 72-1 (8) 7M (9) 73-3 (6) 74-7 (4) 70 0(11) 76-4 (3) 69-6 (13) 61*1 (16) 72-8 (7) 62-4 (15) 60-5 (17) 59-0(18) 54-7(19) 1. Pest megye 2. Csongrád 3. Komárom „ 4. Szabolcs-Szatmár 5. Győr-Sopron 6. Borsod-Abaúj-Zemplén ... „ 7. Heves „ 8. Vas „ 9. Nógrád 10. Békés „ 11. Zala „ 12. Szolnok „ 13. Hajdú-Bihar „ 14. Baranya „ 15. Tolna „ 16. Bács-Kiskun „ 17. Veszprém „ 18. Fejér 19. Somogy Megyék, együtt Budapest főváros 82'4 3.049-1 71-3 Magyarország összesen 99-0 — A megyei adatok közül elsősorban a két véglet közti nagy eltérés érdemel figyelmet; de az is, hogy a városok nélkül a megyei szélsőségek (Pest megye kiugró adataitól eltekintve) valamivel kisebbek, mint az egész megyére vonatkozó adatok szerint, és hogy SzabolcsSzatmár megye áll Pest után a második helyen, holott iparban elég szegény. A népsűrűség járásonkinti alakulásáról a 7. sz. kartogramul rajzol képet. A népsűrűség területi rajzán a Dunántúl jelentős részének ritkánlakottsága erősen kiütközik. Alacsony népsűrűségű járások a Dunántúlon kívül főleg a hegyvidékeken és a szikes részeken terülnek el ; a sűrűbben lakottak pedig Budapest körül, az iparvidékeken és az ország erős népszaporodású észak-keleti sarkában. A Dunántúlon kívül még az Alföld jelentős — főleg déli — részei is meglehetősen ritkán lakottak. A járási térkép a városok népsűrűségét is ábrázolja ; ezek népsűrűsége általában kiugróan nagy, kivéve néhány nagyhatárú alföldi várost (pl. Kiskunhalas). l) A külterületi népesség eredetileg megállapított száma alapján ; időközben egyes külterületi lakotthelyek belterületté alakultak át; a külterületi lélekszám ennek figyelembevételével 1,576.352-re csökkent. — •) Kereső és eltartott együtt. — 3) Ebből közlekedés (posta) 57-4%. — ') Zárójelben a megyék sorrendjét a városok nélkül adjuk.