1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - III. A népesség területi megoszlása, települési és népsűrűségi viszonyai

a) Az ipari és bányászati népesség, valamint a b) A két nem aránya: munkások aránya: Megye Az ipari és bányászati népesség

1) A munkások

2) Megye Ezer férfira jutott nő az egész népesség %-ában 1. Komárom 45-7 55-9 (1) 2. Nógrád 30-7 43-8 (3) 3. Borsod-Abaúj-Zemplén .. 29-4 42-2 (4) 4. Pest 26-7 44-4 (2) 5. Győr-Sopron 26-0 31-8 (8) 6. Veszprém 24-9 33-7 (6) 7. Baranya 22-0 38-5 (5) 8. Vas 18-8 29-6 (11) 9. Csongrád 18-3 3V5 (9) 10. Heves 18-0 33-3 (7) 11. Fejér 17-5 28-8 (12) 12. Szolnok 16-3 30-3 (10) 13. Zala 15-0 22-6" (18) 14. Békés 14-8 25-7 (16) 15. Tolna 14-8 28-4 (13) 16. Somogy 14-4 24-0 (17) 17. Hajdú-Bihar 14-0 27-9 (14) 18. Bács-Kiskun 12-0 26-1 (15) 19. Szabolcs-Szatmár 11-7 27-5(19) 1. Heves 2. Somogy 3. Baranya 4. Tolna 5. Csongrád 6. Zala 7. Bács-Kiskun 8. Borsod-Abaúj-Zemplén 9. Nógrád 10. Pest 11. Hajdú-Bihar 12. Fejér 13. Szabolcs-Szatmár 14. Békés 15. Szolnok 16. Veszprém 17. Vas 18. Győr-Sopron 19. Komárom 1098 1094 1081 1081 1076 1075 1065 1065 1060 1058 1055 1054 1054 1053 1049 1048 1030 1021 1019 A foglalkozásra és a foglalkozási viszonyra vonatkozó 1949. évi adatok közti kapcsolat elég világos és határozott: azokban a megyékben, amelyekben az ipari és bányászati népesség aránya magas, általában a munkásoké is magasabb. Az adatok egyúttal az egyes megyék foglalkozási, társadalmi szerkezetét is jellemzik. A népesség foglalkozási megoszlásának megyénkinti alakulásáról egyébként a 24. sz. grafikon is képet nyújt. Megjegyzendő azonban, hogy a városok leszámításával némileg megváltoznak az egyes megyék adatai (1. a 36. sz. táblát). 2. A népesség száma és megoszlása a városok és a vidék szerint (néptömörülés). A népesség tömörüléséről — a városok és a vidék lélekszámáról és népességmegoszlásáról — a részletes táblaanyag hármas csoportosításban számol be : a) államigazgatási alapon, tehát Budapestnek, a városok két csoportjának és a községeknek megkülönböztetésével (de a községek kategóriájának a városias és az egyéb községekre tovább-bontásával); b) a községek (városok) lélekszámának megfelelő nagyságcsoportok szerint; végül c) gazdasági-foglalkozási alapon. Az utóbbi kategorizálás ugyan egy aránylag egyszerű és egyszínű ismérvből, a mezőgazdasági népesség arányából indul ki és csupán öt nagy csoportra bontja a településeket

3), viszonylag azonban ez a legtöbbet mondó. Érdemes párhuzamosan szemügyre venni, hogy Magyarország községeinek és városainak a száma, valamint az ország népessége hogyan alakult e háromféle kategorizálásban : a) Az államigazgatási jellegnek megfelelően : b) A lélekszám-nagyságcsoportok szerint: c) A foglalkozási jelleg szerint: A községek (városok) csoportjai az államigazgatási jelleg szerint N O > N A községek (városok) népessége szám % szerint ban A községek (városok) lélekszám-nagyságcsoportjai •4J O in '/t :g£S X -<s > N A községek (városok) népessége szám "Jószerint ban A községek (városok) csoportjai a mezőgazdasági népesség aránya alapján N O > N A községek (városok) népessége szám % szerint ban Budapest M. t. városok .. J. t. városok ... Városias jellegű községek Egyéb községek 1 24 29 142 3.001 Magyarország összesen 3.197 1,589.065 1,107.905 643.806 980.603 4,883.420 77 12-0 7-0 10-7 53-0 9,204.799 100 0 500— 1.000— 499 999 1.999 2.000— 2.999 3.000— 4.999 5.000— 9.999 10.000— 19.999 20.000— 49.999 50.000— 99.999 100.000—150.000 Budapest Magyarország összesen 562 867 850 358 292 162 65 33 5 2 1 3.197 195, 639. 1,199 877. 1,122, 1,119, 866. 1,011, 356. 228. 1,589, 9,204 372 447 561 193 119 218 352 578 125 769 065 799 2-7 6-9 73-0 9-5 12-2 12-2 9-4 17-0 3-9 2-5 1

7-3 100 0 A községek^és^városok, melyekben a mezőgazdasági népesség aránya 25-0%-nál kisebb: Budapest Vidék 25-0 — 49-9% 50-0 — 74-9% 75-0 — % Magyarország összesen 1 149 240 698 2.109 1,589.065 1,465.412 905.210 2,176.323 3,068.789 3.197 9,204.799 17-3 15-9 9-8 23-7 33-3 1000 ') Kereső és eltartott együtt. —

a) Valamennyi foglalkozási főcsoport munkásai (és eltartottjaik). — *)Az Öt csoport : a) Budapest, h) a többi község (város), amelyekben a mezőgazdasági népesség aránya nem éri el a 25%-ot, továbbá azok a községek (városok), amelyekben ez az arány : c) 25—50, d) 50—75%, 111. e) 75% és ennél több.