1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)
I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - III. A népesség területi megoszlása, települési és népsűrűségi viszonyai
44-4%-a volt vertföld-padozatú, és fürdőszoba a lakásoknak csak egy töredékéhez, kb. 10 (Budapesten is csak mintegy 35) %-ához tartozik. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az épületek és lakások túlnyomórésze sok évtizeddel ezelőtt épült, az adatokban régi korok, az elmúlt rendszer épület- és lakásviszonyai tükröződnek. Erősebb ütemű, korszerű építkezési mozgalom viszont csak a hároméves tervvel kezdődően, részben csupán a népszámlálás után indult meg, hatásairól tehát már csak a következő népszámlálás számolhat majd teljesebben be. III. A népesség területi megoszlása, települési és népsűrűségi viszonyai. A népesség fejlődéséről beszámoló fejezet a múltba visszapillantva ismertette a népesség számának és megoszlásának alakulását; területi részletadatok — a lélekszám és a népsűrűség időbeli alakulása megyék, ill. város- és községcsoportok szerint stb. — ebben a fejezetben csupán átfogóan, a népességfejlődés jellemzése céljából közöltettek. A népességfejlődési fejezetben csak összefoglalóan érintett területi részletadatokkal, a népesség települési és népsűrűségi viszonyaival — a pillanatnyi helyzetkép felvázolása céljából, tehát csupán az 1949. évi népszámlálás feldolgozásai alapján — az alábbi fejtegetések a következő csoportosításban foglalkoznak : 1. A népesség száma és megoszlása megyénkint. 2. A népesség száma és megoszlása a városok és a vidék szerint (néptömörülés); mégpedig háromféle alapon : a) a városok és községek államigazgatási csoportosítása — b) lélekszám-nagyságkategóriái — c) népességének foglalkozási jellege szerint. 3. A népesség száma és megoszlása bel- és külterület szerint. 4. A népsűrűség alakulása területi tekintetben (megyék, város- és községcsoportok stb. szerint), továbbá a foglalkozási és életkor-adatokkal egybevetve. 1. A népesség száma és megoszlása megyénkint. Az egyes megyékről a részletes táblázatok kétféle adatot közölnek : egyfelől a megyék egész területére vonatkozólag, másfelől a hozzájuk tartozó városok nélkül. Az alábbi összeállítás arról tájékoztat, hogy az ország területe és népessége megyénkint — az említett kettős csoportosításban — hogyan oszlott meg. Az összeállítás nemcsak az egész lakosságot tagolja megyénkint, hanem az ú. n. vidéki népességet (Magyarország népességét Budapest nélkül) is. Megye Terület (km 2) A népesség 1949-ben Megye a városokkal a városok nélkül a vá szám szerint rosokkc °/ /o" ban 1) ll a vidéki népesség %ában a) a városok nélkül Megye szám szerint Tóban 1) szám szerint /íjban 2) a vá szám szerint rosokkc °/ /o" ban 1) ll a vidéki népesség %ában a) szám szerint /íjban 2) Budapest főváros 521 0-6 1,589.065 17-3 Baranya megye 4.601 5-0 4.339 5-3 362.543 3-9 4-7 265.251 4-5 Bács-Kiskun „ 8.297 8-9 6.445 7-8 586.959 6-4 7-7 402.457 6-9 Békés „ 5.607 6-0 4.937 6-0 469.532 5-1 6-3 368.736 6-3 Borsod-Abaúj-Zemplén m. 7.206 7-8 6.868 8-4 630.711 6-8 8-3 481.875 8-2 Csongrád inegye ....... 4.310 4-6 2.858 3-5 430.544 4-7 5-6 199.301 3-4 Fejér „ 4.431 4-8 4.311 5-2 295.776 3-2 3-9 254.242 4-3 Győr-Sopron „ 4.104 4-4 3.811 4-6 370.207 4-0 4-9 262.139 4-5 Hajdú-Bihar „ 6.226 6-7 4.486 5-5 499.228 5-4 6-5 312.244 5-3 Heves „ 3.622 3-9 3.442 4-2 315.880 3-4 4-1 248.041 4-2 Komárom „ 2.246 2-4 2.054 2-5 220.539 2-4 2-9 151.995 2-6 Nógrád „ 2.541 2-7 2.480 3-0 214.639 2-3 2-8 181.745 3-1 Pest „ 6.416 6-9 5.672 6-9 689.540 7-5 9-1 591.586 101 Somogy „ 6.082 6-5 6.038 7-3 363.939 4-0 4-8 330.404 5-6 Szabolcs-Szatmár megye .. 5.935 6-4 5.664 6-9 558.084 6-1 7-3 502.333 8-6 Szolnok megye 5.575 6-0 4.036 4-9 449.805 4-9 5-9 308.436 5\3 Tolna „ 3.565 3-8 3.481 4-2 268.459 2-9 3-5 253.518 4-3 Vas „ 3.340 3-6 3.191 3-9 282.958 3-1 3-7 226.992 3-9 Veszprém „ 5.089 5-5 4.974 6-0 340.752 3-7 4-5 300.708 5-1 Zala „ 3.280 3-5 3.170 3-9 265.639 2-9 3-5 222.020 3-8 Összesen 92.994 100-0 82.257 100-0 9,204.799 100-0 100-0 5,864.023 100-0 A 35. sz. tábla arról nyújt képet, hogy az egyes megyék 1949. évi népessége nem, kor, iskolai végzettség, foglalkozás stb. szerint hogyan oszlott meg. A tábla tehát a különböző adatok összefüggő vizsgálatára is módot nyújt. Az alábbi összeállítás a részletadatok alapján néhány jellegzetesebb adatcsoportosítást tartalmaz, ill. összefüggésre utal : ') Az egész terület,illetőleg lélekszám %-ában. — ') A városok nélkül számított terület.jlletőJeg lélekszám %-ában' — 3) A Budapest nélkül számított lélekszám %-ában, •
