1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - I. A népesség fejlődése

22*, tősen erősen ingadozott. Pest és Szabolcs-Szatmár megye lakosainak a száma ugyan csaknem mindegyik évtizedben kedvezően alakult; Komárom megyében azonban csak a szénmedencék fokozottabb kiaknázása óta mutatkozott lendületesebb népességfejlődés. Tolna megye népszaporodási adatsora ezzel pontosan ellentétes képet nyújt : a mult század hetvenes-nyolcvanas éveiben még tűrhetően növekvő lélekszáma 1910 óta alig változott. Az alábbi összeállítás az évi népszaporodás megyénkinti alakulását az egyes évtizedekről a városok beszámításával szemlélteti:*) Megye 1869— 1880 Évi átlagos tényl

eges népszaporodás vagy fogyás (—) %-ban

2) 1880— 1890 18901900 19001910 1910— 1920 19201930 1930— 1941 19411949 Baranya megye Bács-Kiskun „ Békés „ Borsod-AbaújZemplén m. Csongrád megye Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy SzabolcsSzatmár m. Szolnok megye Tolna „ Vas Veszprém „ Zala Megyék együtt Budapest főv. Magyarország összesen 0-30 (14) 0-62 (8) 0-82 (3) 0-20 (18) 0-57 (10) 059 (9) 0-57 (11) 0-26 (15) 0-08 (16) 0-67 (5) 0-16 (17) 0-66 (7) 0-67 (6) 0-34 0-71 0-57 0-95 0-31 0-83 0-42 3.03 (19) (4) (12) (1) (13) (2) 0-96 (11) 1-34 (7) 1-50 (1) 0-92 1.41 0-59 0-53 1.13 M7 0-67 1-47 1-17 0-64 1-42 1-43 0-76 0-88 0-57 1-37 1-06 3-91 (12) (5) (17) (19) (10) (8) (15) (2) (9) (16) (4) (3) (14) (13) (18) (6) 0-38 (17) 1-03 (7) 0-86 (13) 1-44 1-02 0-53 0-75 1-24 0-89 1-25 1.26 1-37 0-51 1-62 0-96 0-02 1-02 0-28 0-98 0-93 5-09 (2) (8) (15) (14) (6) (12) (5) (4) (3) (16) (1) (11) (19) (9) (18) (10) 0.58 1.28 1.32 0-50 (17) 1-17 (2) 0-70 (11) 0-93 0-88 0-58 0-48 M4 1-03 1-07 0-94 1-66 0-67 0-90 0-64 0-57 0-83 0-36 0-58 0-85 2.89 (7) (9) (14) (18) (3) (5) (4) (6) (1) (12) (8) (13) (16) (10) (19) (15) 1.11 0-47 (19) 0-31 (14) 0-48 (8) 0-44 0-29 0-46 0-59 0-50 0-62 0-73 0-64 0-90 0-14 0-40 0-36 0-16 0-58 0-09 0-45 0-39 1.10 (11) (15) (9) (5) (7) (4) (2) (3) (1) (16) (12) (13) (18) (6) (17) (10) 0.49 0-80 (7) 0-85 (5) 0-68 (9) 0-93 0-45 0-31 0-47 0-96 0-68 0-71 0-82 MO 0-48 1-54 0-65 0-14 0-23 0-47 0-50 0-72 1-70 (4) (16) (17) (14) (3) (10) (8) (6) (2) (13) (1) (11) (19) (18) (15) (12) 0.87 0-43 (11) 0-58 (7) 0 27 (13) 0-81 0-18 0-55 0-47 0-61 0-22 1-04 0-53 0-77 0-18 0-88 0-28 0-14 0-16 0.75 0-06 0-49 1.86 (3) (15) (8) (10) (6) (14) (1) (9) (4) (16) (2) (12) (18) (17) (5) (19) 0-10 (6) 0-35 (2) 017 (17) 0-05 0-16 0-00 0-48 0-07 0-11 0-50 0-21 0-07 0-26 0-26 0-09 0-04 0-15 0-24 0-04 0-02 0-90 (12) (16) (10) (19) (7) (14) (1) (5) (8) (3) (4) (13) (11) (15) (18) (9) 0.72 — 0.15 Az egyes megyék népgyarapodásában mutatkozó eltérések következtében lélekszámarányuk is meglehetősen megváltozott. (V. ö. a 3. sz. tábla megfelelő rovatait.) 2. A népesség sűrűsödése. Az ország népsűrűsége a lélekszám emelkedésével párhuzamosan módosult: Év Népsűrűség 1 km

2-re

3) Különbözet két-két népszámlálás 1 km

2-re jutó népsűrűsége között 1869 53-9, 1880 57-3 1890 3^4-e; '73"7; 1900 3^4-e; '73"7; 1910 81-9 1920 85-9 1930 93-4; 1941 100-2 1949 99-0' + 3-4 + 7-3 3)+ 9-1 + 8-2 + 4-0 + 7-5 + 6-8 — 1'2 A népsűrűségnek az egyes települési kategóriák (város- és községcsoportok) szerint való vizsgálata egyfelől a népsűrűség alapvető területi különbségére : a városok sűrűbben és a vidék ritkábban lakottságára mutat, másfelől azonban arra is, hogy a népesség sűrűsödése a vidéken jóval kisebb mértékű volt, mint a városokban, különösen pedig mint Budapesten: .... ) Zárójelben évtizedenkint a megyék népszaporodási rangsorát adjuk. — !) 1869—1900-ban a polgári, 190U—1949-ben az összes népesség száma alapján. — 3) 1869—1890-ben a polgári, 1900—1949-ben az összes népesség száma f'^PJán- A polgári népesség száma alapján számítva a népsűrűség 1900-ban 73-2, a népsűrűség helyesen számított 1890— 1900. evi emelkedése pedig 8 6 volt.