1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - I. A népesség fejlődése

Város- és községcsoport Népsűrűség 1 krr^-re

1) A népsűrűség emelkedése

1) (az 1 km

2-re jutó lélekszámtöbblet) 1869—1949 Index (1869=100) Város- és községcsoport 1869. XII. 31. 1949. I. 1. A népsűrűség emelkedése

1) (az 1 km

2-re jutó lélekszámtöbblet) 1869—1949 Index (1869=100) Budapest M. t. városok J. t. városok M.t.és /'. t. városok együtt Községek Magyarország összesen 579-6 104-1 75-7 89-2 46-2 3.049-1 227-4 120-5 171-5 71-3 2.469-5 1233 44-8 82-3 25 1 526-1 218-4 159-2 • 192-3 154-3 Budapest M. t. városok J. t. városok M.t.és /'. t. városok együtt Községek Magyarország összesen 53-9 99-0 45-1 183-7 A kép teljességéhez hozzátartozik még annak a megemlítése is, hogy a vidéken (Magyarországon Budapest nélkül) a négyzetkilométerenkinti lakosszám 1869 és 1949 közt 50'9-ről csak 82'4-re emelkedett ; tehát csupán mérsékeltebben nőtt meg és még ma sem ér el magas szintet. * Megyénként a népsűrűség nem mutat olyan nagy kilengéseket, mint a város- és községcsoportok szerint, az eltérés azonban az egyes megyék népességének sűrűsége és sűrűsödése között ennek ellenére jellegzetes. Az alábbi összeállítás az 1869. és 1949. évi népsűrűséget, valamint a népsűrűség 1869—1949. évi emelkedését nemcsak az egész megyéről, tehát a városoknak a megyei adatba foglalásával adja meg, hanem a városok nélkül is. A vidéki viszonyokat különösen az utóbbi adatok jellemzik. Az összeállítás egyébként az 1949. évi teljes népsűrűség nagy ságsorrendjében sorolja fel az egyes megyéket, de rangsorukat a többi adatnál is jelzi (zárójelben) : a) A városok beszámításával: b) A városok nélkül: Megye Népsűrűség 1 km

2-re

1) A népsűrűség emelkedése

1) Népsűrűség 1 km

2-re

1) A népsűrűség emelkedése

1) Megye 1869-ben 1949-ben 1869—1949 1869-ben 1949-ben 1869—1949 Pest 51-5 (8) 107-5 (1) 56-0 47-8 (8) 104-3 (1) 56-5 Csongrád 630 (2) 99-9 (2) 36-9 37-9 (18) 69-7 (12) 31-8 Komárom 51-5 (9) 98-2 (3) 46-7 47-0 (10) 74-0 (5) 27-0 Szabolcs-Szatmár .... 50-4 (13) 94-1 (4) 43-7 48-9 (6) 88-7 (2) 39-8 Győr-Sopron 63-2 (1) 90-2 (5) 270 53-0 (4) 68-8 (14) 15-8 Borsod-Abaúj-Zemplén 531 (7) 87-5 (6) 34-4 49-2 (5) 70-2 (10) 21-0 Heves 56-6 (5) 87-2 (7) 30-6 48-0 (7) 72-1 (8) 241 Vas 53-8 (6) 84-7 (8) 30-9 50-3 (3) 71-1 (9) 20-8 Nógrád 49-4 (15) 84-5 (9) 35-1 46-4 (11) 73-3 (6) 26-9 Békés 50-5 (11) 83-7 (10) 33-2 441 (14) 74-7 (4) 30-6 Zala 50-5 (12) 81-0 dl) 30-5 45-5 (13) 70-0 (11) 24-5 Szolnok 49-7 (14) 80-7 (12) . 31-0 46-3 (12) 76-4 (3) 30-1 Hajdú-Bihar 45-2 (17) 80-2 (13) 35-0 42-5 (15) 69-6 (13) 27-1 Baranya 58-6 (4) 78-8 (14) 20-2 53-5 (2) 61-1 (16) 7-6 Tolna 61-5 (3) 75-3 (15) 13-8 59-8 (1) 72-8 (7) 13-0 Bács-Kiskun 38-8 (19) 70-7 (16) 31-9 33-7 (19) 62-4 (15) 28-7 Veszprém 51-3 (10) 67 0 (17) 15-7 47-2 (9) 60-5 (17) 13-3 Fejér 46-3 (16) 66-8 (18) 20-5 42-4 (16) 59-0 (18) 16-6 Somogy 42-1 (18) 59-8 (19) 17-7 41-3 (17) 54-7 (19) 13-4 Megyék együtt 50-9 82-4 31-5 46-2 71-3 25-1 Budapest főváros .... 579-6 3.049-1 2.469-5 — — — Magyarország összesen 53-9 99-0 45-1 — — — . A Pest megyéről felsorolt adatok kiegészítéseképen megemlíthető még, hogy a népesség sűrűsödése ugyan a megye Budapest-körüli részein volt a legerősebb (itt l km

2-re 1869-ben 68*2, 1949-ben 219*0 lélek jutott), de a megye többi részein is viszonylag elég jelentős volt (az átlagos népsűrűség ugyanis itt 50*1-ről 98i-re emelkedett). *) 1869-ben a polgári, 1949-ben az összes népesség száma alapján. A népsűrűség kimutatott 1869—1949. évi emelkedése tehát egy árnyalattal nagyobb, mint a valóságban.