1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

A közölt összeállításokon és grafikonokon kívül erre mutat egy csupán tájékoztató értékű átlagszámnak, az átlagos életkornak (a népszámlálási koradatok számtani átlagának) az 1910—1949. évi alakulása is : É v A férfiak A mik Az egész népesség É v á t 1 a gos életkora 19 J 0 27-2 év 27'3 óv 27 2 év 1920 28-5 „ 28-9 „ 28-7 „ .1930 29-3 „ 30-2 „ 29-8 „ 194! 31-0 ,, 32-1 „ 31-6 „ 1949 31-5 ,, 33 3 ,, 32-4 „ A népszámláláskor számbavett népesség átlagos életkora nem tévesztendő össze a halandósági tábla alapján kiszámított várható (átlagos) élettartammal. Előbbi a pillanatnyi kormegoszlás függvénye és miután abban a gyermekkornak aránya még ezidőszerint is sokkal nagyobb, mint az öregeké, meglehetősen alacsony. Ennél a nyers mérőszámnál sokkal értékesebb az utóbbi. A várható átlagos élettartamnak az alakulása azt mutatja meg, hogy például az újszülöttek a pillanatnyi halandósági viszonyok fennmaradása esetében milyen kort érhetnek el, hány életév átélését remélhetik; ez az 1948/1949. évek átlagában, előzetes számítások szerint a fiúszülötteknél 58*8, a leányszülötteknél pedig 63'8 év volt. * Települési kategóriák szerint (a városok és a vidék nagy csoportjaiban) a népesség 1949. évi korrétegeződése is jellegzetesen elütő : Város- és községcsoport Az egész népesség Ebből Város- és községcsoport Az egész népesség 15 évnél fiatalabb 15—39 40—59 60 éves és idősebb 1) Város- és községcsoport Az egész népesség 15 évnél fiatalabb éves 60 éves és idősebb 1) Budapest Városok Községek (vidék) ] .589 1.800 5.816 a) S 286 433 1.571 zám szerint ( 655 702 2.213 ezer) 466 449 1.357 / 182 216 675 Magyarország Budapest Városok Községek (vidék) 9.205 1(10-0 100-0 100-0 2.290 18-0 24 1 27-0 3.570 b) Százalékba! 41-2 39-0 38-1 2.272 1 29-4 24-9 233 1.073 11-4 12-0 11-6 Magyarország 100-0 24-9 38-8 24-7 11"6 A városok és községek csoportosítása a közigazgatási beosztáson alapul, vagyis a városok között akadnak nagy lélekszámú, de lényegileg inkább falusias települések és viszont. Ennek ellenére a fenti adatok a városok és a falvak népességének korösszetételében meglévő igen jelentős különbségeket — a produktív korúaknak a városok, főleg Budapest felé áramlását és ennek következtében magasabb arányát, valamint a gyermekeknek az élénkebb születési mozgalom eredményeként a községekben nagyobb arányszámát — elég jól érzékeltetik. (Az előrehaladott korúak aránya egyik csox)ortban sem mutat nagyobb kilengéseket.) Az adatokból még az is kiviláglik, hogy a vidéki városok a kormegoszlás szempontjából lényegesen közelebb állanak a községekhez

2), mint a tipikusan nagyvárosias összetételű fővároshoz. A nőtöbblet alakulásában megfigyelt lépcsőzetesség lcorcsoportonkint is jelentkezik; az egyes város- és községcsoportokban némileg eltérő háborús veszteségek, továbbá a férfiak és nők kor szerint is elütő intenzitású vándormozgalma miatt a szélső értékek között jóval nagyobbak a különbségek : ]) Az ismeretlen korúakkal együtt. 2) Megjegyzendő, hogy a nagyobb vidéki városok korösszetétele valamivel városiasabb, mint a kisebbeké, de az eltérés a városok e két csoportja között meglehetősen csekély.