1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

Város- és községcsoport Ezer férfira j u t n ő Város- és községcsoport az egész a 15 évnél fiatalabb a 15—39 é v a e s 40-59 a 60 éves és idősebb

1) Város- és községcsoport n épességben 1.186 977 1.156 1.247 1.571 Városok 1.093 968 1.079 1.151 1.311 Községek (vidék) 1.050 972 1.045 1.088 1.189 Magyarország 1.081 972 1.071 1.130 1.270 A városok és a vidék 1949. évi korrétegeződése a múlttal szemben is mutat egy igen figyelemreméltó eltérést. A korábbi népszámlálások alkalmával ugyanis a városi népesség korgrafikonjainak a talapzata keskenyedő formát mutatott és csupán a községeké volt többé-kevésbbé piramisszerű. 1949-ben Buda/pesten és — valamivel kisebb mértékben — a vidéki városokban is igen észrevehetően kiszélesedett a korgrafikon alapja: az 5 évnél fiatalabbak, különösen pedig a 2 éven aluliak aránya jelentősen megnőtt. Ugyanakkor a községekben hasonló jelenség nem mutatkozott; szoros összefüggésben azzal, hogy míg Budapesten és a többi városban elég erőteljesen megélénkült a születési mozgalom, addig a községekben kissé ellanyhult. Az 5 évnél fiatalabbak aránya azonban még 1949-ben is a községekben volt a magasabb. Megyénkint főleg a természetes szaporodás különbözősége okozott a koreloszlásban is elég nagy eltéréseket. Az 1949. évi adatok szerint a legszembeötlőbb különbségek a 15 évnél fiatalabbak arányában észlelhetők: a szélső értékeket Szabolcs-Szatmár (31*2%), illetőleg Somogy megyében (23-1%) látjuk. Ugyanez a két megye áll a két végleten az öregek arányszáma szerint is, de fordítottan : a 60 évnél idősebbek aránya ugyanis Somogyban tetőzik (13-8%) és Szabolcs-Szatmárban (8-8%) a legalacsonyabb. (A produktív korúak megyei százalékai csupán szerényebb eltéréseket mutatnak.) A járások közül a pécsiben volt a legkisebb a 15 éven aluliak 1949. évi aránya (21-0%) és a nagykállóiban (Szabolcs-Szatmár m.) a legnagyobb (33*4%). A 60 éven felülieké viszont a baranyamegyei siklósi és sellyei járásban (15*7, ill. 15-5%) a pécsinél (15-2%) is magasabbra emelkedik, mélypontját pedig a baktalórántháziban (Szabolcs-Szatmár m., 7-3%) éri el. Ezek az adatok nemcsak mint szélső értékek tanulságosak, hanem a hosszú időn át egy kés és a ma is még szapora népességű vidékek gyökeresen elütő korösszetételét általában is jellemzik. 5. A népesség családi állapota. A népesség családi állapot összetételének jellegzetesebb vonásai 1949-ben : a) a fiatalkorú házasok viszonylag magas száma; b) általában a házasok magas aránya; c) az özvegyeknek megnagyobbodott arányszáma. A felszabadulás után kiépülő új gazdasági és társadalmi rend, a tervgazdálkodás nyomán járó életszínvonalemelkedés kedvezően befolyásolta házasodási mozgalmunkat. Ennek eredményeként a házasságkötések száma az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett. A legnagyobb mértékű emelkedést a fiatalkorúak csoportjában találjuk. Kisebb mértékben ugyan, de azért lényegesen növekedett az összes többi korcsoportban is a házasodási arány a férfiaknál és a nőknél egyaránt. Az élénk házasodási mozgalom megnövelte a házasok számát és egyúttal az összes népességben elfoglalt arányát is. Ezenfelül a kormegoszlásban beállott lényeges változások is hozzájárultak a házasok magas arányának kialakulásához. Növekedett a produktív és az öreg korban lévők száma. Ez kihatással van az özvegyek számának alakulására is. Különösen megnövekedett az özvegy nők száma, amit részben a fentemlített koreltolódás okozott, részben pedig a második világháború eseményeinek tulajdonítható. 1) Az ismeretlen korúakkal együtt.