1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)
I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés
Említést érdemel még, hogy 1941. és 1949. közt a 140 járás közül 99-nek emelkedett és 41-nek csökkent a lélekszáma. Az 54 város közül viszont csak 11-ben szaporodott a népesség, míg 43-nak apadt a lakossága. 2. Népsűrűség. 1869. óta a lélekszám alakulásával párhuzamosan emelkedett — illetőleg 1941. és 1949. közt csökkent — az ország népsűrűsége is: É v Népsűrűség 1 km a-re 1) Különbözet két-két népszámlálás 1 krn'-re jutó népsűrűsége közt 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 53-9 57-3 64-6 1)73-7 81-9 85-9 93-4 100-2 99-0 } + 3-4 > + 7-3 } 9-1 } + 8-2 } + 4-0 } + 7-5 } -j- 6-8 } — 1-2 A népesség sűrűsödésére jellemző, hogy míg nyolcvan évvel ezelőtt az országterület minden egyes négyzetkilométerére átlagosan még csak 54 lakos jutott, addig ma 45-tel több, csaknem száz. A városok és vidék népsűrűsége alapvetően eltérő : Város- ós községcsoport Népsűrűség 1 km a-re 1949-ben Budapest 3.049-1 Városok 162-4 Községek (vidék) 71-5 Magyarország 99-0 Minthogy a városok népsűrűsége természetszerűen jóval magasabb, mint a községeké, az egyes megyék átlagos lakottsága közti különbségekről tiszta képet csak akkor kapunk, ha adataikat a városok nélkül is kiszámítjuk. Az alábbi összeállítás mindkétféle — a városokkal együtt és a városok nélkül kiszámított — megyei adatsort tartalmazza : Népsfirűség 1 km 2-re Megye a) Megyék a városokkal együtt: J. Pest 2. Csongrád 3. Komárom 4. Szabolcs-Szatmár 5. Győr-Sopron 6. Borsod-Abaúj-Zemplén 7. Heves 8. Vas 9. Nógrád . . . .' 10. Békés 11. Zala 12. Szolnok 13. Hajdú-Bihar 14. Baranya 15. Tolna 16. Bács-Kiskun 17. Veszprém 18. Fejér 19. Somogy Megyei átlag Budapest Magyarország 107-5 99-9 98-2 94-1 90-2 87-5 87-2 84-7 84-5 83-7 81-0 80-7 80-2 78-8 75-3 70-7 67-0 66-8 59-8 82'4 3.049-1 99-0 b) Megyék a városok nélkül: 1. Pest 2. Szabolcs-Szatmár 3. Szolnok 4. Békés 5. Csongrád 6. Komárom 7. Nógrád 8. Tolna 9—10. Heves 9—10. Vas 11. Borsod-Abaúj-Zemplén 12. Zala 13. Hajdú-Bihar 14. Győr-Sopron 15. Bács-Kiskun 16. Baranya 17. Veszprém 18. Fejér 19. Somogy Megyei átlag a városok nélkül 1869—1890-ben a polgári, 1900—1949-ben az összes népesség száma alapján. A polgári népesség száma alapján a népsűrűség 1900-ban 1 km 2-re 73"2, a népsűrűség helyesen számított 1890—1900. évi emelkedése pedig 8'6 fő volt.'
