1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

23* A népsűrűség megyénkinti szélső értékei közti különbségek a kétféle csoportosítás szerint egyaránt meglehetősen nagyok és szorosan összefüggnek az egyes megyék domborzati viszonyaival, gazdasági adottságaival, a birtokmegoszlás kialakulásával (nagybirtok-rendszer), a népesség foglalkozási összetételével, települési múltjával, népszaporodásával (egykés vagy erősebben szaporodó jellegével) stb. A népsűrűségről készült járási adatok szerint a sűrűn és a ritkán lakott területeknek ugyan vannak csomósodási pontjai, mégis meglehetősen változatosan helyezkednek el az ország különböző vidékein. Közöttük — több esetben egymás mellett fekvő járások közt is — a különbségek jelentősek. Erre az ország legsűrűbb és legritkább népességű járásainak az egybevetése is utal : a) Maximum:b) Minimum:

2) Járás Népsűrűség 1 km

a-re 1949-ben Járás Népsűrűség 1 km'-re 1949-ben Váci j. (Pest m.) Budai j. (Pest m.) Monori j. (Pest m.) Gödöllői j. (Pest m.) 1469 145-8 145-5 129-2 Kunszentmiklósi j. (Bács-Kiskun m.) Sellyei j. (Baranya m.) Nagyatádi j. (Somogy m.) Polgári j. (Hajdú-Bihar m.) 42-3 48-1 49-9 49-9 « Figyelemreméltó még, hogy az aránylag legsűrűbben lakott járások következő csoportjában nemcsak ipari jellegű, hanem túlnyomóan mezőgazdasági színezetű járások is helyet foglalnak, ú. m. — az erősen iparosodott dorogi (114-9) és hatvani (114-5) járáson kívül — Szabolcs-Szatmár megye két járása: a kisvárdai (115-5)

3) és a nyíregyházi (103-8) is. A járások a népsürüségi fokozatok szerint a következőképen oszlottak meg : Népsűrűség 1 km

3-re Járások 1949-ben száma 40— 50 4 50— 60 29 60— 70 37 70— 80 35 80— 90 17 90—100 10 100—120 4 120—150 4 Összesen 140 A városok hasonló csoportosítása kevésbbé tanulságos. A minden tekintetben városias településeken ugyanis a népsűrűség általában igen magas; nagyhatárú alföldi városaink viszont a népsűrűség szempontjából a járásokhoz (községekhez) állanak közelebb; a legritkábban lakott Kiskunhalason 1949-ben négyzetkilométerenkint átlag csak 52-8 lakos élt. Az 54 város közül a népsűrűség 11-ben nem érte el — Kiskunhalassal együtt — négyzetkilométerenkint a 100 lelket, további 10-ben pedig 100—150 fő volt. A felsorolt adatokkal kapcsolatban megjegyzendő még, hogy a népesség sűrűsödését befolyásoló tényezők vidékenkint eltérő súlya miatt az egész terület és az egész lélekszám alapján számított népsűrűségi adatok általában csak az első tájékozódásra alkalmas, nyers mérőszámok. 3. A népesség megoszlása nemek szerint. A két nem lélekszámának és arányának módosulása, valamint a férfiak és a nők tényleges szaporodása — az 1910-ig visszapillantó alábbi adatok szerint — a háborús hatásokat erősebben domborítja ki, mint a teljes lélekszám alakulása : Járások négyzetkilométerenkint 120 főnél nagyobb népsűrűséggel. 2) Járások négyzetkilométerenkint 50 főnél kisebb népsűrűséggel. 3) A kisvárdai járás népsűrűsége Kis vár da nélkül is elég magas : 101* 3.