1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

Arról, hogy a lélekszám alakulását Budapesten mennyivel nagyobb mértékben befolyásolta a háború, mint az ország többi részén, az alábbi összeállítás — a főváros régi és hozzácsatolt területének különválasztásával — tájékoztat: Megnevezés A népesség száma (ezer) Tényleges szaporodás ( + ) v. fogyás (—) szám szerint (ezer) | %-ban Megnevezés 1941 1949 1941—1949 Budapest (régi terület) Budapesthez csatolt városok és községek. . Budapest (mai terület) Az ország többi része Magyarország 1.165 546 1.711 7.605 1.058 531 1.589 7.616 — 107 — 15 122 + 11 — 9-19 — 2-75 — 7-13 + 0-14 Budapest (régi terület) Budapesthez csatolt városok és községek. . Budapest (mai terület) Az ország többi része Magyarország 9.316 9.205 — 111 — 1-19 A népesség fejlődésére befolyást gyakorló tényezők (természetes szaporodás, háborús pusztítások és veszteség, ki- és betelepítések, egyéb vándorlások, földreform stb.) hatása vidékenkint meglehetősen eltérő volt, mint erre az egyes megyék 1941—1949. évi tényleges szaporodása (fogyása) közti különbségek is utalnak. Az alábbi összeállítás a megyei adatokat a városok nélkül is közli és így a falusi népesség szaporodásáról megyénkinti részletezésben is képet ad: Tényleges szaporodás ( + ) vagy fogyás (— ) 1941—1949 Megye a városokkal a városok nélkül szám szerint %-ban szám szerint %-ban

1) 1. Komárom + 8.343 + 3-9 48.801 + 6-1 (1) 2. Bács-Kiskun -f 15.786 42-8 + 20.601 + 5-6 (2) 3. Szabolcs-Szatmár 11.455 _L 2-1 417.036 43-5 (3) 4. Somogy 47.201 _L 2-0 47.181 42-2 (8) 5. JNográd 3.481 1-6 + 4.527 + 2-5 (6) 6. Baranya JL 2.926 + 0-8 42.601 "T" 1-0 (10) 7. Pest -L 3.857 JL 0-6 + 5.521 40-9 (11) 8. Hajdú-Bihar -f 2.825 T 0-6 + 8.604 2-8 (4) 9. Zala + 885 + 0-3 + 2.025 + 0-9 (12) 86 0-0 4" 6.348 + 2-6 (5) 11. Tolna 872 0-3 — 1.199 — 0-5 (17) 12. Borsod-Abaúj-Zemplén 2.483 0-4 2.966 + 0-6 (14) 13. Szolnok 3.165 — 0-7 + 5.999 42-0 (9) 14. Heves 2.846 0-9 1.903 i. 0-8 (13) 15. Vas —3.319 — 1-2 957 40-4 (16) 16. Csongrád 5.494 13 + 3.418 4" 2-3 (7) 17. Békés — 6.470 — 14 + 1.717 40-5 (15) 18. Veszorém 6.637 1-9 1.388 — 0-5 (18) ] 9. Gryőr-Sopron — 14.621 — 3-8 — 1.872 — 0-7 (19) Megyék együtt + 10.766 + 0-1 495.746 41-7 Budapest 122.041 71 — — Magyarország 111.275 1-2 — — A népesség szaporodásának, illetőleg fogyásának — a városokat is feltüntető — járási képe sokkal változatosabb, mint a megyei adatsor ;

2) szélső ériékek közti különbségek is lényegesen nagyobbak: A) Maximum: B) Minimum: Megnevezés a) Járások : Kiskunhalasi ,j. (Bács-Kiskun m.) Adonyi j. (Fejér m.) Csongrádi j. (Csongrád m.) Siófoki j. (Somogy m.) Tatai j. (Komárom m.) b) Városok : Ózd Zalaegerszeg Tatabánya Hajdúszoboszló Mohács Tényleges szaporodás ( + ) 1941—1049. % 12-3 11-6 11-3 9-8 9-8 15-8 8-5 6-0 5-0 4-0 ^nevezés Tényleges fogyás (—) 1941—1949. % a) Járások : Soproni j. (Győr-Sopron m.) Szentendrei j. (Pest m.) Veszprémi j. (Veszprém m.) Bonyhádi j. (Tolna m.) Sásdi j. (Baranya m.) b) Városok Sopron Sátoraljaújhely Kőszeg Székesfehérvár Baja 8-8 8-8 7-8 7-8 23-n 15-6 15-0 13-4 12-7 x) Zárójelben a megyék sorrendjét a városok nélkül számított tényleges szaporodási (fogyási) arány alapján adjuk. — 2) L. 81—147. oldalon az 1. sz. tábla járási és városi adatait.