1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Épület- és lakásstatisztikai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi épület- és lakásstatisztikai összeírás eredményeinek ismertetése

11 % 10. sz. tábla. Lakások és jelenlévők megoszlása lakásnagyságcsoportok szerint 1949-ben. Lakáscsoportok Lakások Jelenlévők Lakáscsoportok száma %-os megoszlása száma %-os megoszlása Magánlakások . . ! 2,476.118 99-6 9,046.667 98-3 Lakott üzletek, műhelyek, gazdasági helyiségek, stb 4.515 0-2 9.447 o-i Intézeti háztartások (lakások) 5.301 0-2 148.685 1-6 összesen 2,485.934 100-0 9,204.799 100-0 A lakásstatisztika legalapvetőbb kérdése az, hogy az egyes lakások hány szobásak, hogyan oszlik meg lakástípusonkint a népesség és mekkora az átlagos laksűrűség. A 3. sz. tábla lakásnagyság szerint tagolt adatai arra mutatnak rá, hogy Magyarországon a lakásoknak 70%-a csupán 1 szobás

1), továbbá, hogy az ország népességének kétharmada, kb. 6 millió lélek, egyszobás lakásokban él. A laksűrűség az egyszobás lakásokban magas, 100 szobára 341 jelenlévő jut, vagyis szobánkint átlag 3—4 fő. A kétszobás lakásokban kb. 25 millió lakoséi; ezekben a lakásokban a laksűrűség szobánkint átlag nem egészen 2 fő. A nagyobb lakásoknak szobánkinti átlagos lélekszáma jóval alacsonyabb, az ország népességének azonban csak kb. 6%-a lakik háromszobás, vagy annál nagyobb lakásokban. 3. sz. tábla. Magánlakások, szobák és jelenlévők lakásnagyságcsoportok szerint 1949-ben. Lakásnagyságcsoportok 1 ) Magánlakások Szobák 2) (lakószoba, hálófiilke, hall, személyzeti szoba) Jelenlévők 100 szobára jutó jelenlévő Lakásnagyságcsoportok 1 ) szám szerint %-ban szám szerint %-ban szám szerint %-ban 100 szobára jutó jelenlévő 1 szobás lakás 1,706.871 68-9 1,744.580 49-6 5,942.753 65-7 341 2 szobás lakás 606.341 24-5 1,278.386 36-3 2,441.911 27-0 191 3 szobás lakás 93.669 3-8 322.520 9-2 420.847 4-7 130 4 és több szobás lakás 28.738 1-2 140.913 4-0 146.629 l'Jß 104 Konvhából álló lakás 27.230 l-l 27.230 0-8 81.709 0-9 300 Egyéb helyiségből álló lakás. . . 4.678 0-2 4.678 0-1 12.436 0-1 266 Használhatatlan lakás 8.591 0-3 — — 382 o-o — Együtt 2,476.118 100-0 3,518.307') 100-0 9,046.667 100-0 257 *) A lakásoknak nagyságcsoportokba sorolásánál csak a lakószobák száma volt az irányadó, az ugyancsak szobának számító hálófülke, hall, személyzeti szoba ebből a szempontból nem vétetett figyelembe. s) A szobanélküli (konyha ill. egyéb helyiségből álló) lakások lakóhelyiségeivel együtt. 3) Ezenkívül számbavett a lakásösszeírás 42.398 használhatatlan lakószobát. A lakásoknak 10-1%-ában van fürdőszoba; túlnyomó részükből az árnyékszék is hiányzik, minthogy a falusi lakóházaknak általában különálló árnyékszékük van. A vízvezetékkel ellátott lakások aránya, — ugyancsak a falusi lakások túlnyomó többsége miatt — alacsony. A lakások közel felében, 45-2%-ában csak — többnyire egyetlen — vertföldes padozatú szoba van és a népességnek kb. 47%-a ilyen lakásban él. A községekben a csak vertföldes padozatú szobából álló lakások aránya még magasabb (63%), az azokban lakók aránya pedig 64'3%-ot ér el. A 4. sz. tábla arról ad képet, hogy 1930 és 1941, valamint 1941 és 1949 között hogyan alakult a lakóházak, a lakások és a népesség száma. 1) Ideszámítva a csak konyhából, vagy csak egyéb lakóhelyiségből álló lakásokat is.