1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Épület- és lakásstatisztikai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi épület- és lakásstatisztikai összeírás eredményeinek ismertetése

12 10. sz. tábla. Lakóházak, lakások és jelenlévők számának változása az 1930., 1941. és 1949. évi összeírás adatai alapján. Részletezés 1930 1941 Szaporodás ( + ) vagy csökkenés (—) 1930-1941 között 1949 Szaporodás (+) vagv csökkenés (—) 1941-1949 között szám szerint %-ban szám szerint %-ban Lakóházak x) 1,467.926 1,657.860 + 189.934 + 12-9 1,734.283 -f 76.423 + 4-6 Magánlakások és lakott üzletek, műhelyek, gazd. helyiségek, stb Intézeti háztartások (lakások) 2,183.257 3.332 2,398.412 6.342 + 215.155 + 3.010 + 9-8 + 90-3 2,480.633 5.301 + 82.221 — 1.041 + 3-4 — 16-4 Lakások együtt 2,186.589 2,404.754 + 218.165 + 10-0 2,485.934 + 81.180 -f 3-4 Jelenlevők a lakásokban. . . 8,685.109 9,316.074 + 630.965 + 7-3 9,204.799 — 111.275 — 1-2 1) Tulajdonkcpeni lakóházak és intézeti lakóházak. A lakóházak száma 1941. és 1949. között mintegy 76.000-rel nőtt meg. Ez a lakóházszaporulat azonban nem fedi az egész építkezési mozgalmat. A lakóházak fenti szaporulatához hozzáadva a rombadölt, valamint nem háborús okokból megszűnt (lebontott) lakóházak becslés útján kapott számát, az 1941. és 1949. között újonnan épült lakóházak teljes száma kb. 120 ezerre tehető. A lakóházaknak a 4. sz. táblában kimutatott 76.000-res szaporulata majdnem megegyezik az 1945. óta épült lakóházak számával (72.348). A magánlakások

1) számának 1941—1949. évi gyarapodása 82.221, alig nagyobb a kimutatott 76.000-es lakóházszaporulatnál. Az adatok arra mutatnak, hogy az utóbbi évek alatt leginkább kis családi lakóházak épültek és sok esetben a háború alatt nem- egész lakóházak pusztultak el, hanem azoknak csak egy része, úgy hogy a lakásállomány nyilvánvalóan jelentősebb arányban fogyott meg, mint a lakóházak. Az 1941. és 1949. évi adatok egybevetése szerint megnőtt a szilárd falazatú, valamint a villannyal ellátott lakóházak száma és megcsappant a nád-, vagy zsúptetejűeké ; ez az 1949. évi évi lakóházstatisztikának egyik jelentős, kedvező eredménye. Azonban annak ellenére, hogy a lélekszám 1941. és 1949. között több, mint 100 ezer fővel megfogyott, a 100 szobára jutó jelenlévők (lakók) száma — a szobák számának csökkenése folytán — valamivel megnagyobbodott. A laksűrűség — éppen a városokban nagymértékű lakáspusztulások miatt — emelkedett valamivel ; de a lakások megosztása, jobb kihasználása következtében egyenletesebb, mint az előző népszámlálás alkalmával. Az 1949. évi népszámlálás épület- és lakásstatisztikai feldolgozásai nemcsak a tulajdonképeni lakóházak és magánlakások adatait részletezik, hanem az intézeti épületeket, a lakott és nem lakott egyéb épületeket, továbbá az intézeti lakásokat és a lakott műhelyeket, üzleteket, stb.-t is. Jelen közlemény táblaanyaga ezekre az épület- és lakáscsoportokra vonatkozólag is közli a feldolgozás fontosabb eredményeit. Az alább következő, részletesebb adatismertetés azonban csak a legdöntőbb jelentőségű kategóriákra terjed ki, a tulaj donképeni lakóházakra, illetőleg a magánlakásokra. 2. A tulaj donképeni lakóházak és magánlakások állapota, helyreállítása Az 1949. évi népszámlálás adatfelvétele kiterjedt a lakóházak és lakások háborúokozta sérüléseire, azok helyreállításának mértékére és megállapította az 1945. óta épült lakóházak és lakások számát is. A lakások közül állapot és helyreállítás szempontjából azonban csak a városok és városias jellegű községek

2) lakásainak adatai kerültek feldolgozásra. A nem városias jellegű községek ugyanis kevésbbé szenvedtek a háborútól, ') A lakott üzlet, műhely, gazdasági helyiségekkel együtt. 2) A városok és városias jellegű községek jegyzékét az 1937 : VI. te. illetőleg az ezt kiegészítő 3001/1946. O. É. K. sz. rendelet állapította meg. Idetartoznak: Budapest, a tj. városok (13), a megyei városok (40), valamint 147 község.