1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Részletes mezőgazdasági eredmények (1950)

A részletes mezőgazdasági adatok ismertetése

XII 1948-ban a régi közigazgatási beosztás szerint Zalában 77.6, Fejérben 59.0) és a nagybirtokok csekély, illetőleg erdőterület volta. A földigénylőket általában helyben elégítették ki, és Zalában pl. csak az igénylők jelentős hányadának kirekesztésével lehetett volna a juttatott földek nagyságát emelni. A másik három szóbanforgó dunántúli megyében a nagybirtokok nagyobb kiterjedése és a kisebb népsűrűség nagyobbmérvű juttatást tett lehetővé. Az északi megyék arányszámainak eltérését általában ugyanazok az okok idézték elő, mint a Dunántúlon, legfeljebb Nógrádban a domborzati viszonyok, Hevesben meg a szőlő- és gyümölcskultúra még fokozottabban elősegítették a helyzet ilyen alakulását. Ezek az okok együttesen eredményezték azt, hogy míg a parasztság részére juttatott föld országos viszonylatban mintegy 4.2 kat. hold, addig a juttatott föld átlagos nagysága a legkisebb Hevesben, ahol 2.6, Nógrádban 2.7, Zalában pedig 2.8 kat. hold, és legnagyobb Baranyában 6.1 kat. hold, Tolnában 6.0 kat. hold, Fejérben pedig 5.9 kat. hold. Az ugyancsak számos nagybirtoktesttel rendelkező alföldi megyék azért nem értek el ily magas átlagot, mert itt a népsűrűség sokkal nagyobb és bár volt bizonyos telepítés, az egyes közigazgatási határokon belül felosztható területeket általában szétosztották az illető község földigénylői között, tekintet nélkül arra, hogy így természetesen egyenlőtlenségek keletkeztek. Ugyanez érezteti hatását a gazdaságok megerősítésének különbözőségében is. Míg országos átlagban a parasztgazdaságok területének kereken 26%-a a földreform során juttatott terület, addig Fejér és Tolna megyében a számbavett gazdálkodók gazdaságterületének több mint 40%-a juttatott föld. Hogy a parasztgazdaságoknál országos viszonylatban és országrészenkint milyen mértékű volt a juttatott föld útján való megerősödés, azt legjobban a földjuttatásban részesült összes gazdálkodók birtokkategóriánkinti százalékos megoszlása mutatja. Ország, országrész 100 földjuttatásban részesült közül Ország, országrész 0—1 1—3 3—5 5—10 10—15 15—20 20—25 25—35 35—50 50— 100 100— Ország, országrész kat. holdas gazdasággal rendelkezik Magyarország 61 20 3 23 4 370 10 5 1-8 0-5 0 3 01 0 0 0 0 Dunántúl 47 150 18-0 430 15-5 2'2 0-5 0-2 00 00 o-o Alföld 5-7 21-3 27'

Î 34-8 8-1 1-7 0-7 0-5 01 o-o o-o Kszak 11-2 30-0 254 26-6 5-5 1-0 0-2 0-1 0-0 0-0 o-o Míg országos viszonylatban a földjuttatásban részesült gazdálkodók közül 10 holdon aluli gazdaságnagyságcsoportba esik a gazdálkodók 86.8%-a, addig Északon 93.2%, az Alföldön 88.9%, Dunántúlon pedig 81.6%-a tartozik ide. A 10—25 holdas gazdaságcsoportban az országos arány 12.8%, ezzel szemben Északon 6.7%, az Alföldön 10.5%, a Dunántúlon 18.2%. Megyei viszonylatban az 5 holdon aluli gazdálkodók közül juttatásban részesültek arányszáma legmagasabb az északi országrészen, az Alföld délkeleti részén, de ezenkívül a dunántúli Zala megyében is. Részleteikben vizsgálva ezt a kérdést, szembetűnő a 3 holdon aluli gazdaságnagyságcsoportnál Heves megye magas arányszáma, ide esik t. i. a megye juttatásban részesültjeinek több mint a fele: 51%-a. De magas az arányszám Nógrádban is, ahol 45.1%, valamint az alföldi Pest megyében, ahol 38.3%. 3—5 holdas gazdasága a földjuttatásban részesültek közül aránylag a legtöbbnek Békésben (30.7%), Hajdú-Biharban (27.8%) és Csongrád megyében (27.5%) van. Az 5—10 kat. holdas gazdaságkategóriánál a földhözjuttatottak arányszáma a Dunántúlon jutott a legdöntőbb súlyhoz országos viszonylatban, hiszen általában a dunántúli megyék az előzőekben már vázolt nagybirtok- és településviszonyok miatt — Zala kivételével — 3 holdnál jóval nagyobb átlagos juttatásban részesültek. A 10—15 holdas és a 15 holdon felüli gazdaságcsoportba tartozó földjuttatásban részesültek aránya, ha országrészenkint nem is, megyék szerint már igen lényeges kilengést mutat, bár a megerősödés itt is szemmelláthatóan a Dunántúl déli, illetőleg keleti megyéiben volt a legnagyobb. Itt a 10—15 holdas kategóriában az arányszám a következő : Baranyában 22.8%, Komáromban 20.0, Tolna megyében 19.3%, Fejérben pedig 18.9%. Legalacsonyabbak ezek az arányszámok a dunántúli Zalánál (4.3%), az északi Heves (3.2%) és Nógrád (4.8%) megyékben, valamint az alföldi Pestnél (4.9%).