1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Részletes mezőgazdasági eredmények (1950)

A részletes mezőgazdasági adatok ismertetése

A három északi megye gazdaságmegoszlásának kedvezőtlen alakulása a viszonylagos túlnépesedés és az aránylag nagy erdőterület következménye. A földreform előtt ezek a megyék voltak az úgynevezett „kirajzó" megyék, amelyeknek földnélküli népessége a többi megye nagybirtokai számára idénymunkásokat szolgáltatott. A földreform során a túlnépesedés enyhítése céljából erről a területről történt nagyobb arányú áttelepítés, de ez csak csekély mértékben befolyásolta a birtokmegoszlást. A gazdaságmegoszlással összefüggő kérdés lényegében az egyes gazdaságkategóriákba tartozó összes gazdaságok és az ugyanabba a kategóriába tartozó szántóterület egymáshoz való viszonyának vizsgálata is. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az összes gazdaságoknak 92.5%-a rendelkezik szántófölddel, ha azonban az egy holdnál nagyobb gazdaságokat tekintjük, ez az arány 97.1%, a 3 holdnál nagyobb gazdaságoknál pedig 98.4%, vagyis az üzemszerűen kezelhető gazdaságok majdnem kivétel nélkül rendelkeznek szántóterülettel is. Az átlagtól eltérő alakulást csak néhány megye mutat. Ezek Baranya 89.3%kal, Bács-Kiskun 88.3%-kal és Pest megye 84.4%-kai. Ennek az eltérésnek az oka az, hogy az önálló kert-, szőlő- és gyümölcsgazdaságok nagyrésze ezekben a megyékben fordul elő. A földbirtokreform során a földjuttatás mérve a három országrészben, összehasonlítva azt az országos arányszámokkal, a következő képet nyújtja : Ország, országrész 100 föld juttatásban részesült közül Ország, országrész 0—1 1—2 2—3 3—4 4—5 5—0 G—8 8—10 10—15 15— Ország, országrész kat. hold földet kapott Magyarország 15-3 181 17 2 11-3 114 73 91 5-7 4 3 0-3 Dunántúl 1,50 174 13-9 9'3 10-3 7-6 11:3 7S 7-0 04 Alföld 12• 1 165 19-2 130 13.5 7-9 90 5-2 3-3 0-3 Észak 24-7 ÍV'O 10-9 7'7 4S 4-4 1-9 1-0 0-1 Az országos arányszámoktól legkevésbbé a Dunántúl mutat eltérést. Más a helyzet azonban a másik két országrész esetében. Összehasonlítva pl. az egy holdon aluli földjuttatásban részesültek arányát, Északon az alföldi arány kétszeresénél is nagyobb százalékot találunk. A 3 holdon aluli föld juttatásban részesülteknek az összes kiosztott földterülethez való aránya pedig, míg a Dunántúl és az Alföld esetében meglehetősen egyformán alakul, amennyiben a Dunántúlon a juttatásban részesülteknek 46.3%-a, az Alföldön pedig 47.8 %-a kapott három holdat meg nem haladó területet, addig az északi országrészen sokkal nagyobb ez az arány, mintegy 69.2%. Az 5 holdon felüli földjuttatások esetében természetesen megfordul ez a helyzet és míg Északon az összes juttatottaknak csak 12.2%-a részesült ilyen földjuttatásban, addig a Dunántúlon 34.1%, az Alföldön pedig 25.7%az öt holdon felüli földjuttatásban része sültek aránya. Ha most országrészeken belül megyénkint nézzük a helyzetet, akkor pl. a Dunántúlon a három holdig terjedő juttatásban részesültek együttes aránya legmagasabb Zalában 74.0%, és itt nemcsak dunántúli, hanem országos viszonylatban is legkisebb, illetőleg ahhoz közel álló arányszámmal, 13.9, illetőleg 12.1%-kal szerepel a 3—5 kat. holdas és 5 kat. holdon felüli földhözjuttatottak aránya. Legalacsonyabb a három holdig terjedő juttatásban részesültek aránya Fejérben 25.5%, Tolnában 30.9% és Baranyában 33.7%, és ennek megfelelően az 5 holdnál nagyobb földjuttatásban részesültek aránya is a legmagasabb — egyébként országosan is — Fejérben 49.3%, Baranya megyében 49.2% és Tolnában 48.8%. Az Alföld megyéinél nem találunk a három holdon aluli juttatásban részesültek kategóriájában olyan magas arányszámokat, mint amilyen a Dunántúlon Zala megye arányszáma volt. Ezzel szemben az északi országrészen a föld juttatásoknak csaknem 70.0%-a három kat. holdon aluli nagyságcsoportra esett ; Nógrádban 73.8, Heves megyében pedig 76.2% volt az arányszám. Az öt holdnál nagyobb föld juttatásban részesültek aránya mindhárom északi megyében országosan is a legalacsonyabbak közé tartozik, így Hevesben az összes földhöz juttatottaknak csak 8.9, Nógrádban 9.6. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 15.4%-a tartozik ebbe a kategóriába. A földjuttatások mérvének az egyes országrészek, illetőleg megyék közötti változását elsősorban a volt nagybirtokok fekvése, másodsorban a népesség települési viszonyai okozták. így pl. a Dunántúlon, ahol a legnagyobb a magasabb kategóriájú földjuttatás, Fejérben, Tolnában, Somogyban volt viszonylag alacsony népsűrűség mellett a legmagasabb a nagybirtok területe is. Kivételt képez Zala megye nagyobb népsűrűsége (lkm-'-re