1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok (1949)

Bevezető

Bevezető. A Központi Statisztikai Hivatal jelen kiadványában adja közre az 1949. évi népszámlálás (eszmei időpont 1949. jan. 1, 0 óra) előzetes eredményeit. A népszámlálásról ezideig csupán március elején jelent meg egy ideiglenes jellegű sajtótájékoztatás a napilapokban. A közlés törvényhatóságonkinti részletezésű volt, s az országban 9,201.158 lelket mutatott ki. Az ideiglenes adatok a jegyzők, illetőleg a polgármesterek által a Központi Statisztikai Hivatalhoz beküldött népszámlálási jelentésekből készültek. Ezeket a teljesen nyers, ideiglenes jelentéseket a Hivatal népszámlálási osztálya időközben ellenőrizte és a számlálókörzeti gyüjtőívek alapján helyesbítette. Az így kapott adatok a népszámlálás előzetes eredményei. Hangsúlyozni kell, hogy ezek az előzetes eredmények közvetett úton nyert adatok és így nem tekinthetők véglegesnek, mert a népszámlálás pontos eredményeit csak a számlálólapok végső feldolgozása adja meg. Természetes, hogy a népszámlálási anyag feldolgozása során nyerendő végleges eredmények és a közölt előzetes adatok között eltérés fog jelentkezni, aminek mértéke azonban minden valószínűség szerint az egy ezrelék alatt marad. Magának a közzétételnek két gyakorlati célja van. Az első és a fontosabbik cél az, hogy addig, amíg az 1949. évi népszámlálás feldolgozási munkálatai befejeződnek, legalább az itt közölt adatok : terület, lélekszám, népsűrűség, a lakóházak és a lakások, végül pedig a külterületi lakotthelyek (puszták, tanyák, majorok, telepek stb.) száma és lélekszáma álljanak az illetékesek rendelkezésére. Kiadványunk a községeket közigazgatási beosztás szerint adja meg. Ezzel azt a másik gyakorlati célt óhajtjuk elérni, hogy kiadványunk az új hivatalos Helységnévtár megjelenéséig annak pótlásául szolgáljon. A külföldi olvasó számára a VIII. és X. oldalon található s a magyar táblafejnek megfelelj orosz és francia fordítás biztosítja az adatok megértését. Maga a könyv három részből áll. Az első rész tartalmazza a vármegyék, a törvényhatósági jogú városok, a 46 megyei város, a 61 tízezernél népesebb község és Nagy-Budapest felsorolását. A második rész közigazgatási beosztásuknak megfelelően sorolja fel a községeket, illetőleg városokat. Végül a harmadik rész tartalmazza a betűrendes községi, illetőleg városi névmutatót. * * * Az 1949. évi népszámlálás a lélekszám alapos csökkenéséről tesz tanúságot, miként az a háború és a fasizmus pusztítása nyomán várható is voit. Az 1941. évi népszámlálás jelenlegi területre vonatkoztatott 9.3 milliós lélekszámának a természetes szaporodás révén kb. 9.7 millióra kellett volna emelkednie az elért 9.2 millióval szemben. A lélekszámcsökkenés 109.000 fő, 1.2%. A csökkenés eltérő mértékben jelentkezik a férfiak és a nők között és eltérő jelenséget mutat a városi és a vidéki lakosság viszonyában. Amíg a férfiak száma 136.461 fővel csökkent (—3.0%), addig a nők száma 27.420 fővel (0.6%) emelkedett. Törvényszerűségként jelentkezik az, hogy a nagyobb városok lakossága nagyobb, a kisebb városok lakossága kisebb mértékben fogyott. Ezzel szemben a falvak lakossága, ha kis mértékben is, de emelkedést mutat. A népesség város és vidék szerint az 1941. évi népszámlálás és az 1949. évi népszámlálás előzetes eredményei alapján. Tényleges szaporodás Részletezés Lélekszám v

agy fogyás (—) 1941 1949 1941—1949 szám °/

0 Budapest székesfőváros 1,164.963 1,058.288 — 106.675 — 9.2 A többi 13 tj. város 907.725 858.119 — 49.606 — 5.5 A 46 megyei város 1,315.974 1,263.771 — 52.203 — 4.0 A 10.000-nél népesebb 61 község 861.542 863.969 + 2.427 -f 0.3 A 10.000-nél kisebb községek 5,065.870 5,162.886 + 97.016 + 1.9 Magyarország mindössze : 9,316.074 9,207.033 —109.041 —1.2