Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont
- 52 Budapesthez számított 22 város és község adatait egy tételben '/illetve az idetartozó megyei városok és községek két csoportjának megkülönböztetésével/ külön "megyei" egységként dolgozták fel, mig a megye "többi része" hasonlóképpen leülön feldolgozási egységet alkotott. Ez tulajdonképpen már előbb is indokolt lett volna, hiszen Pest megye kb. a századforduló óta egymástól egyre inkább elütő - egyfelől elővárosias, másfelől túlnyomóan alföldi jellegű - részeket kovácsolt egybe. A feldolgozásoknak ez a nemzetközileg is mintaszerűnek mondható területi, rendje, attól eltekintve, hogy egyes esetekben az anyag elaprózódásával a munkálatok meglehetősen nehézkessé, kevéssé gazdaságossá válásával járt, tapasztalat szerint bevált. Az 1941» évi feldolgozási torvezet ezért 1 ériyegil cg megt art ott a a térbeli tagolásoknak ezt a rendszerét. A 1 e,g;fontos abb feldől/ rozásoka t az 1941-es tervek szerint szintén községenkén t kellett elkészíteni. Ez természetesen az akkori Magyarország viszonylag sok parányi községére való tekintettel meglehetősen nagy feladatot jelentett, elég költségessé, lassúvá, vagy legalábbis fáradtságossá tette a feldolgozó-i munkálatokat, s jelentős összesítő és revíziós feladatok megoldását rótta a népszámlálási gépezetre. A Központi Statisztikai Hivatal sok évtizedes, 1941-ben is megerősödött tapasztalatai viszont arra mutattak, hogy a népszámlálási alapfeldolgozásoknak községenként! elvégzésétől hiba lett volna eltérni. Említettük, hogy az 1941 előtti legutolsó népszámlálások alkalmával a községi adatfeldolgozások a városokat és egyes népes ebb /"mamut"/ községeket illetően a kerületek /város- ill. községrészek/ szerinti bontásban készültek el. Ezeket a kerületek szerint haladó feldolgozásokat a Központi Statisztikai Hivatal 1941-ig voltaképpen teljesen saját elhatározásából, az anyag észszerű felbontása és főleg a helyi viszonyok minél alaposabb feltárása céljából végeztette el. A magyar hivatalos statisztika e tekintetben kb. egy nemzedékkel az adminisztrációs gépezet érdeklődésének megfelelő mérvű megnyilvánulása előt t kezdte meg nálunk uttörésszámba menő adatrészletező tevékenységét. 1941-ben a városrendezési törvény nyomán végre az efféle tagolások iránt a hivatalos körök /minisztériumok, országos 's helyi közigazgatási szervek/ is komolyan kezdtek érdeklődni. Iliven a korábbi gyakorlathoz, a kerületi feldolgozások rendszere I94Iben sem változott meg alapvetően; de a szükséghez és a lehetőségekhez képest kissé tovább bővült; mindenekelőtt pedig rendszeresebbé és az iparügyi minisztérium közreműködésével a városrendezési céloknak is megfelelőbbre épült ki. Az emiitett ú.n. többszörös kombinációban készült táblázatok tekintetében a községenként i feldolgozás megvalósítása 1941-ben sem .'mutatkozott célravezetőnek. Elvi értékük ugyan az igy tagolt feldolgozásoknak is kétségtelen volt,
