Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont

- 53 ­az anyag azonban, túlságosan kis részekre töredezett volna szét.' ' Márpedig az ilyen elaprózódás a velejáró nehézkes és terjedelmes összesítő és reviziós mun­kálatokkal együtt az érdemibb munkák idejében és megfelelően való elvégzését is veszélyeztethette. Hozzájárult még ehhez, hogy az 1941» évi feldolgozások elő­irányzott sorrendje kormányzati kívánságra - mégpedig statisztikai-technikai szempontokból nézve, igen hátrányos módon - megváltozott. Mindezt figyolembe­/ÍOO/ _ véve a régi rendszertől való eltérés telnesen indokolatlan lett volna . De a már megkezdett úton szinte szükségszerűen meg kellett tenni a régi rendszer ki­bővítésé ve i a következő lépéseket. E célból mindenekelőtt a megyei városok anyagána k minden törvényhatósági összefoglalás nélküli, vagyis e g yenkénti feldolgozása látszott indokoltnak és szükségesnek. Az összehasonlítási bázis megteremtése céljából ezenfelül az át­menetileg megnagyobbodott megyék trianoni részér e vonatkozó adatok külön feldol­gozása sem maradhatott el. Budapest körn yéké n ^pedig olyan feldolgozási terület­egységeket óhajtott a Központi Statisztikai Hivatal kialakitani, amelyek egyfe­lő'l az emiitett idevonatkozó 1930.évi feldolgozásokkal való egybevetés lehetősé­gét biztosították volna, másfelől az akkori gyakorlati igényeknek is megfelel­hettek. Tervben volt még néhány jelentősebb vidéki város elővárosi körén ek, va­lamint egyes több községből álló bányászati, illetve ipari gócoknak kü lön^ terü­leti egységkén t való beillesztése a fontosabb törvényhatósági feldolgozásokba. A külterületi statisztika kiépítéséné l a Központi Statisztikai Hivatal a múltban ugyanúgy társtalanul állt, mint a kerületi /városrészenkénti/. részle­tezések tekintetében: egy emberöltővel a hivatalos érdeklődés előtt raktc-. le ide­vágó feldolgozásainak alapjait. Nem sokicai az 1941' évi népszámlálást megelőzően viszont a külterületi problémák iránt is megnövekedett a kormányzat és az állam­igazgatás érdeklődése /részben a tanyatörvény-tervezet kidolgozásával, a tanyai oktatás és egészségügyi szervezet - részlegesen megvalósult - kiépítésével, az úthálózat inkább csak megkezdett kifejlesztésével stb. kapcsolatban/. Az 1941. évi feldolgozási terv éppen ezért az 1930-as /szinte teljesnek mondható/ feldol­gozáshoz simulóan minden olyan község külterületi számlálólapjainak külön adat­feldolgozását előirányozta, melyekben legalább tiz lakos élt a külhatár szét­szórt lakóházaiban; mégpedig az ötven főt meghaladó külterületi települések anya­gát egyenként, az ennél kisebbekét pedig községenként egy tételbe foglalva. Járási feldolgozás terv e az 1941. évi előzetes elgondolásokban nem sze­repelt . Ilyen tagolásban /a járási beosztás ingadozó volta miatt is/ legfeljebb kivételes okokból készült volna - terven kivüli - adatcsoportosítás. Az 1941. évi feldolgozási programot tartalmi szempontokbó l tekintve át, elsősorban arra érdemes utalni, hogy az 1941-es feldolgozások tárgyi kerete

Next

/
Thumbnails
Contents