Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont

- 51 Mindezek szem előtt tartásával olyan végleges feldolgozási tervet kellett késziteni, mely az összes lehetséges adatkombinációk és részletfeldolgozások előirányzása helyett arra korlátozódott, ami a korszerű népességi, gazdasági és szociális problémák megvilágítása céljából akár a kormányzat tájékoztatásához, akár gyakorlati és tudományos nézőpontból, kiváltképpen pedig a jelentős területmegnagyobbodás s a népesség összetételének ezzel összefüggő megváltozása következtében - és természetesen a korábbi adatokkal való egybevetéshez is - elsősorban szükségesnek látszott. A tervbevett adatfeldolgozások köre egyébiránt igy is lényegesen nagyobb volt

, mint bármelyik korábbi népességi leltározásé. Az 1941-es feldolgozási terv főbb szempontjainak alábbi ismertetése a népességre vonatkozó, valamint az épület-, lakás- és családstatisztikai adatfeldolgozásokra szorítkozik. Egyes különleges /pl. értelmiségi/ feldolgozásokra, úgyszintén a kisérő adatgyűjtéseknek / iparos— és kereskedő-összeirás/ a feldolgozásaira nem térünk ki. Az 1941' évi népszámlálás feldolgozási tervének általános jellemzése során mindenekelőtt a területi tagolá

s főbb kérdésein célszerű végigfutni. Korább

i népszámlálásain

k feldolgozási táblái térbeli tekintetben rendszerint a következő tagolásba

n készültek el: az alaptáblák /a legfontosabbnak tekintett feldolgozások/ községenként,, illetőleg egy összefoglaló népességi adatfeldolgozás 1910 óta - népszámlálásról népszámlálásra bővülő tartalommal - a /jelentőse bb/ külterületi lakotthelyek szerint, néhány táblázat városrészenként, a foglalkozás - demográfiai és az ú.n, hármas /többszörös/ kombinációt tartalmazó táblázatok pedig törvényhatóságonként /megyék és tj. városok szerint/; elvétve az is előfordult, hogy egyes táblák járások szerint /esetleg a járás bizonyos - népesebb - községeinek kiemelésévei és külön részletezésével/ készültek el. Ez a rendszer 1930-ban említésre méltó módon kibővül

t azáltal, hogy a törvényhatósági feldolgozások során mindazokról a vármegyékről, amelyekhez megyei város is tartozott, két feldolgozási tábla készült: az egyik a megyei városról /illetőleg városokról/, a másik a vármegye többi részéről /vagyis a járások- a községek- összességéről/. Megjegyzendő, hogy a megyei városokról abban •az esetben is csak egy /összevont/ tábla elkészítésére került sor, ha valamelyik vármegye több megyei várost foglalt magában. A megyei városok népességére vonatkozó adatokat ezen az alapon tehát csupári összefoglalóan lehetett megállapítani; egyenként csak azoknak a vármegyéknek-a megyei v'rosairól állották rendelkezésre adatok, amelyekhez egyetlen egy megyei város tartozott. A múlttal szemben már ez >97/ is a területi tagolások keretének igen figyelemreméltó bővítését jelentette.' ' ' Ezenkívül "1930-ban javaslatunkra Pest megyén belül az ú.n. statisztikai Nagy-