Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
5. A népszámlálás kérdőivei és kérdésköre
- 39 pontjának az iskola székhelyét tudakoló új alkérdése hasonló témájú: az ingavándorlás egy különleges tipusára igyekezett fényt deríteni. A két világháború között szinte következetes, bár az időszak vége felé ellaposodó szül etéscsökkenés miatt az érdeklődés homlokterébe került népszaporodási és családi szempontok figyelembevételével több tekintetben kibővült a házassági termékenység kérdése. Mindenekelőtt a házasság esetleges megszűnésének naptári évére vonatkozó alkérdéssel /a házasságkötés éve természetesen ezúttal is szerepelt a számlálólapon/ „ Jelentős újításképpen, egyszersmind figyelemreméltó kísérletként ezt a két adatot, valamint a két tulajdonképpeni termékenységi kérdést: az összesen született és az életben lévő gyermekek számát 1941-ben második vagy többedik házasság esetében nem egybefoglalva, mint az előző három népszámlálásnál, hanem házasságonként kellett bejegyezni; még pedig abból a meggondolásból kiindulva, hogy a csáládnagyság és a, házassági termékenység házas ságtart am szerinti kialakulásáról tisztább kép tulajdonképpen csak ezen a réven rajzolható fel/ Kormánykivánságra a vallás szokványos kérdéséhez 1941-ben annale tudakolása is kapcsolódott, hogy a megszámlált az akkori törvényes rendelkezés értelmében zsidónak tekintendő-e; mint emiitettük, a népszámlálási nyomtatványok nyomása közben kapott újabb kormányzati utasításnak megfelelően a számlálólapra még az előbbi kérdéshez kapcsolódva be kellett még jegyezni az izraelita valláshoz tartozó , illetve tartozott szülők és nagyszülők számát is. A Kárpátalján, valamint KeletMagyarország és Erdély átmenetileg visszakerült részein 1919 óta felekezeti téren bekövetkezett eltolódások felmérésére - kizárólag csak ezeken a területeken, tehát földrajzilag részlegesen - ugyancsak kormányutas itásra az esetlege vallásváltoztatásokat is fel kellett tüntetni a számlálólapon. A magyar népszámlálások az anyanyelv és a nyelvismeret egymást kiegészítő rendszeres és következetes kérdezésével s az ezen a kettős alapon nyert válaszok szinte túlságosan részletesen kiépített feldolgozásával s ezenfelül az adatoknak igen bő tartalmi és területi részletezésben való közreadásával nemzetközi tekintetben is csaknem egyedül álltak. Minthogy az átmenetileg megnagyobbodott országterületen az etnikai népösszetétel jóval kevertebbé vált, mint volt a meglehetősen egyszínű, ú.n. trianoni Magyarországon, az anyanyelvi és nyelvismereti jellemzőkön kívül - miniszterelnöki döntés értelmében és a minél teljesebb objektivitásra való törekvés jegyében s egyes külföldi példák figyelembevételével - ezúttal a nemzetiség bejegyzésére is külön /új/ kérdőpont szolgált. Az első világháború utáni esztendők óta központi problémává vált gazdasági kérdések egyre növekvő súlya a szociális tekintetben is elsőrendűen tanulságos foglalkozási kérdéscsoport továbbtágitására vezetett. így az ingavándorlás
