Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

5. A népszámlálás kérdőivei és kérdésköre

és az ezzel kapcsolatos problémák /időveszteség, stb./ felméréséhez és a városkörnyék időszerű kérdéseinek feltárásához óhajtott hozzásegíteni a munkahely megkérdezése és ehhez csatlakozva a munkahely és lakóhely közti távolság - részben próbaképpen történt - kutatása. A gazdasági erőviszonyokba az addiginál mélyebb bepillantásra lehetett volna alkalom az önálló iparosok, kereskedők és közlekedési vállalkozók üzemi, üzleti - szellemi és fizikai - alkalmazottainak együttes számát tudakoló kérdés, valamint a mező- és erdőgazdasági alkalmazottakra vonatkozólag a munkát adó gazdaság kiterjedésének megkérdezése révén. Korábban /egyetlen első világháború előtti népszámlálástól eltekintve/ csupán a bányászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés körében alkalmazottak megfelelő adatait gyűjtötték be s igy csak ezeket lehetett egyrészt az alkalmazó vállalat, másrészt a vállalatok nagyságtipusai szerint összefoglalni és tagolni. 1941-ben az új kérdés nyomán a különböző földbirtoktipusok /birtoknagyság-kategóriák/ szerint részletezett hasonló jellegű igen fontos adatoknak a megállapítására szintén mód nyílt. Az 1941' évi népszámlálás kérdőmintájáról a mellékfoglalkozás némileg lazán körülhatárolható, bár nem lényegtelen régi kérdése elmaradt. Ezt a kérdőpontot a főfoglalkozástól eltérően folytatott időszaki /idény- stb./ foglalkozásoknak és az ilyen módon végzett munkák helyének sok szempontból tanulságosabbnak ígérkező kérdése váltotta fel: az idevágó adatok•egyrészt a szezonvándorlásokról s a kétlakiság kérdéséről, különösképpen a falu /városi belterület/ és a tanya közti ingaszerü /részben téli-nyári/ lakóhelyváltoztatásról rajzolhattak hozzávetőlegesen képet, másrészt az időszakos foglalkozáscserék gyakoriságára, kivált a télen az iparban, nyáron a mezőgazdaságban megélhetéshez jutó munkástömegek nagyságára is világot deríthettek. Munkáin t enz it ás i, gazdaságossági és termelési szemszögből nézve, egyformán jelentős kérdés keresett felvilágosítást azután arra vonatkozóan, hogy az egyes lakosok földtulajdona hány tagból áll, mennyi belőle a szántó, mi a fő művelési ága s területileg hogyan oszlik meg /mekkora része fekszik a községben, más községben és a külföldön/; az agrárriépsürüség vidékenkénti felméréséhez, a népességi nyomás helyi mértékének minél jobb felismeréséhez egyaránt szűkségesnek mutatkozott - a közvetlen mezőgazdasági vonatkozásokon túlmenően - az ilyen adatok beszerzése. A két világháború közti - végeredményben kevés eredménnyel járt és sikeresnek alig mondható - földreform és földhöz juttatási próbálkozásokra és a környező államok hasonló intézkedéseire való tekintettel, lcülön kérdés szerepelt még a számlálólapon a földtulajdon jogcíméről /a földszerzés módjáról/ is. Mint jeleztük, a messze túlnyomóan tisztára statisztikai kérdésekkel kibővült számlálólap komoly tehermentesítéseképpen az 1930-as egyéni kérdőminta