Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
2. Néhány fontosabb elvi és gyakorlati szempont
- 9 Az országhatárok módosulása többféle módon gyakorolt befolyást a népszámlálásra. Mindenekelőtt egy meglehetősen nagy különleges feladat megoldását, a múlttal való összehasonlíthatóság biztosi.taná t követelte meg. Ebben a tekintetben még azzal is számolni kellett, hogy az átmenetileg magyar fennhatóság alá került részek előzőleg nem egy, hanem három államhoz /Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia/ tartoztak. Mindezt figyelembevéve az adatok feldolgozása 1941-ben öt nasy területi egysé g - ú.n. trianoni, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi- keletmagyarországi és délvidéki terület - szerint történt. Erre nemcsak a hazánk két világháború közti területére vonatkozó adatokkal való egybevetés lehetővé tétele céljából volt múlhatatlanul szükség - bár kétségkívül ez volt az elsődleges irányító szempont^^ -, de természetesen az ország akkori területére vo/?/ natkozó idosorok helyes képzése érdekében is/ ' Ami a népszámlálás időpont já t illeti, a terül etváltozás itt is éreztette hatását: az 1941» évi népszámlálás, mint láttuk, ebből a szempontból is különbözik az 1869-1930.évi - ilyen tekintetben is homogén - népességszámbavételektől. Eredetileg ugyan az volt a terv, hogy ez a felvétel is a magyar népszámlálások megszokott szilveszter-éjféli eszmei időpontjának megfelelően rögzíti majd meg a népességi jellemzőket. Ez az elképzelés azonban nem volt megvalósítható. A csupán 1940.augusztus legvégén Magyarországhoz került erdélyi és keletmagyarországi részeken ugyanis a kezdetben teljesen katonai adminisztrációt csak az év utolsó hónapjaiban, november végéig, illetve december elejéig váltotta fel a polgári közigazgatás. A helyi összeirási müvelet zökkenőmentes lebonyolítása céljából meg kellett tehát várni azt a legkorábbi időpontot, amikorra a polgári adminisztráció berendezkedése már befejeződött és a helyi igazgatási gépezet népszámlálási funkciót is nagyobb fennakadások nélkül láthatta el. Az eszmei időpont ezért tolódott el 194°-december 31-ről az 1941- január 31. és február 1. közti éjfélre. Ez a mindössze egy hónapos eltolódás látszólag.jelentéktelen; valójában nem mondható annak. Emiatt ugyanis többféle zavaró hatással kellett és kell még rr.á is számolni. így pl. azt, hogy az előző népszámlálás óta az 1941-cs eszmei adatfelvételi pillanatig nem pontosan 10 év, hanem 10 év és 1 hőn apt telt el, minden időbeli szembeállításnál, minden fejlődési mérőszám /pl. évi népszaporodási arány, a-tényleges és természetes szaporodás mérlege, stb./ kiszámításánál figyelembe kell venni. Egy további figyelemreméltó szempont, hogy a magyar népességi statisztika
