Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
2. Néhány fontosabb elvi és gyakorlati szempont
-.10 194° "táján egyre "beható"b"ban kezdett foglalkozni a születési évjáratok /kohorszok/ és azok csoportjai szerint haladó vizsgálatok kérdésével. A népességi adatok ilyen keretekben való továbbvezetésének éppen a;z 1941-es felvétel lett volna az alapja, kiindulópontja. Az időpont-módosulásból e tekintetben bekövetkező különböző nehézségeket - például azt, hogy a folyamatos népmozgalmi statisztika részletesebb adatfeldolgozásai egész évre és nem az egyes hónapokra vonatkoznak - ugyan le lehetett küzdeni, de csak meglehetősen tekintélyes többletmunka árán. Érezhető zavaró befolyással kellett számolni az eszmei időpont megváltozása miatt többek között a népesség területi elhelyezkedése, sőt összetétele /pl. foglalkozási megoszlása/ tekintetében is; mégpedig főleg a városokban/ mindenekelőtt iskola- és garnizonszékhelyeken/, valamint idegenforgalmi gócokon. A magyar népszámlálások - az 1941- évi is - tudvalevően következetesen a jelenlevő népesség nagyságát és összetételét állapították meg. A decembervégi időpontban az emiitett településeken rendszerint észrevehetően több volt az idegen elem /szállóvendég/ és viszont a normálisnál jóval kisebb a bentlakásos intézmények /intern át us ok, kaszárnyák, stb./ népessége, mint január végén; ezzel párhuzamosan némileg eltérően alakult lakosságuk foglalkozási alkata /a fegyveres erő » a tanulóréteg, stb. létszáma/ is.^^ Az igy előálló többlet, illetve hiány ellenkező előjellel természetesen az ország igen nagyszámú többi településén jelentkezik; de ott erősen megoszlik, tehát komolyabb deformáló tényezőt a nem városias közigazgatási egységekben mondhatni sehol sem jelent. Időbeli tekintetben még egy jelentősebb zavaró momentumról kell megemlékezni, ú.m. a délvidéki népszámiálás_.elütő eszmei időpontjáról^ Az 1941. és 1944» között átmenetileg magyar kézben volt déli területdarab tudvalevően csupán jóval az 1941-os /eredeti/ népszámlálás helyi összeirási munkálatainak befejezése után, 1941« áprilisában jutott magyar fennhatóság alá. Ezért azután ezeken a területeken tulajdonképpen egy teljesen különálló, má.sodik népszámlálást kellett végrehajtani; ennek eszmei időpontja 1941-október 10. és 11. napja közti éjfél voltJ^ Itt tehát a szokásos december végi számlálási pillanattal szemben nem egy, hanem közel kilenc és fél hónapos ido.eltolódás következett be, mig az 1941- évi alap- és kiegészitő népszámlálás felvételi időpontja /január vége és október közepe/ közötti különbség csaknem nyolc és fél hónapos volt. A már elmondottak értelmében szinte felesleges hangsúlyozni, hogy október közepén nem tökéletesen ugyanolyan a népesség - különösen a mezőgazdasági elem - területi elhelyezkedése és számbeli nagysága, mint december vagy január végén/ 1 0/ Az 1941. évi népszámlálás időpontjának ez a kettős-
