Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

2. Néhány fontosabb elvi és gyakorlati szempont

- 8 a végrehajtási rendelet és az összeirási utasitások logikusabb megszerkesztésére, a feldolgozási táblák és-segédletek /pl. foglalkozási és egyéb jegyzékek/ tökéletesítésére, új, illetve 1930-ban elhagyott feldolgozási részletek /mint pl. a férjes nők házassági termékenységére vonatkozó - 1920-ban elvégzett, 1930-ban elmaradt - községenkénti adatfeldolgozás/ előkészítésére; valamint a központi népszámlálási személyzet és a helyi adatgyűjtésben résztvevők /az érdekelt községi, városi és megyei alkalmazottak, továbbá a számlálóbiztosok és felülvizsgál ók/. munkájukba való begyakorlására. Volt azonban ezeknek a közvetlenül a népszámlálást megelőzően - a területmegnagyobbodással kapcsolatos más nrunkákkal párhuzamosan túlfeszített munkaütemben - végrehajtott népösszeirási munkálatoknak tagadhatatlanul nem előnyös hatásuk is. A népességstatisztikai osztálynak /illetve népszámlálási alosztályának/ 1935 óta rendkívüli munkákkal amúgyis csaknem állandóan megterhelt személyzete és e munkálatok nem nagyszámú irányítója meglehetősen túldolgozottan érkezett el a még nagyobb munka: az 1941-es átfogó demográfiai leltározás küszöbére. Az 1941. évi népszámlálást egyébiránt mind az l869-191°-> mind az I92O1930. éviektől alapvetően megkülönbözteti a népszámlálási területne

k - az ország akkori területének - az eltérősége

. Az 1941-es népszámlálás ugyanis területileg mintegy középhelyet foglalt el az első öt és a következő két népszámlálás között: az ú.n. átmenetileg megnagyobbodott Magyarországnak a trianoninál közel kétszer akkora, a régebbinek viszont alig több, mint felére rugó területére terjedt ki. Feladatainak megnövekedése egyenes és természetszerű következménye volt annak, hogy a kormányzat és egyúttal a statisztikai szolgálat is úgy érezte: az akkori országterület népességi viszonyaiinak minél behatóbb megismerése szempontjából az 1941- évi népszámlálás megalapozó jelentőségű. 2. Néhány fontosabb elvi és gyakorlati szempont Bár az 1941- évi népszámlálás az alapelvek és alapvető szempontok tekintetében szorosan kapcsolódik az előző népességi állapotfelvételekhez, a megegyezőség, közte és a többi népszámlálás között a korszerű fejlődés eredményeképpen, valamint egyes rendkívüli körülmények hatására nem merev és nem is teljes. Az 1941* évi nagy népességszámbavétel a korábbiakhoz hasonlóan és önmagától értetődően az ország egész területér

e terjedt ki és az egész területen - kisebb eltérésektől eltekintve - lényegileg a.zono

s adatgyűjtő nyomtatványok segítségével, egyező összeirási és feldolgozási keretekben folyt le. Ilogy azután ez a terület egyetlen előző néps zárni ál áráéval sem egyezett mcvr

, arra már fentebb utaltunk.