Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

1. Előzmények; összefüggések a korábbi népszámlálásokkal

lasztói névjegyzék elkészítése céljából /viszonylag nagyon kevés statisztikai vonatkozással/ az első világháború utáni évtized közepén, 1925-ben. Hasonló ''közigazgatási" népösszeirást hajtottak végre tiz évvel később, 1935-bon. Az utóbbi összeírás szintén csupán egészen kevés tulajdonképpeni népességismereti adatot tartalmazott. Ez alkalommal azonban a Központi Statisztikai Hivatalhoz a kisszámú demográfiai jellemzőn kivü.1 a 9^ éves és idősebb egyének nevét és lakcímét is meg kellett küldeni. Ezen az alapon, vagyis az 1935-ös összeírás mintegy melléktermékeképpen készült el azután a legelőrehaladott

abb korúak, nálunk úttöré számba menő'első országos számbavétele J^ mely azután az 1941* évi népszámlálás keretében végrehajtott hasonló munkálatnál is mintául szolgált. De ettől az egyetlen mozzanattól eltekintve az 194 L-ßfl számbavétel ős az 1935-ös összeírás között nincs lényegbevágó /tartalmi/ összefüggés. Jóval szorosabb volt a kapcsolat az 19-11 • évi népszámlálás és az említett 1938-1939-évi három népösszeirás között. Még pedig annak ellenére, hogy mindhárom különleges jellegű volt: az egyik kifejezetten katonai /honvédelmi/ igazgatási célokat szolgált, míg a másik kettő az ország négy izbeni á;tmeneti területmegnagyobbodása közül az első kettőnek volt a velejárója. A három összeírás közül az időbeiileg első - a "felvidéki nép-, mezőgazdasági és állatösszeírás" - területi tekintetben erősen részleges volt: csupán az 1938. novemberében átmenetileg magyar fennhatóság alá került északi területsávra korlátozódott, tartalmilag viszont népszámlálásszerü méreteket öltött. Ugyanilyen - területileg részleges, tartalmilag népszámlálás jellegű keretek közt folyt le az 1939* március és április havában Magyarországhoz átmenetileg visszakerült északkeleti területén végrehajtott "kárpátaljai" nép-, mezőgazdasági és állatösszeirás is. A két összeírással szemben az 1939* novemberében az ú.n. trianoni területen lebonyolított népösszeÍrásnak kifejezetten csak népességnyilvántartási feladatokat kellett megoldania; ezen túlmenően csupán sovány népességi ismeret/ 5/ anyagot rögzített meg.' ' Az 1941. évi országos számlálás szempontjából - területi szervezési tekint etbon - még az utóbbi népösszeÍrásnak is volt némi haszna: megkönnyítette a számlálókörzetek és felülvizsgálati körök helyi kialakítását stb. A felvidéki és a kárpátaljai népösszeirás viszont igen sok szempontból előmozdította az 1941-es népszámlálás előkészítését; annak mintegy előiskolája volt. Egy próbanépszámlálás szerepkörét azonban részleges jellegénél fogva ez a két népösszeirás sem tölthette be teljesen. De módot nyújtottak a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási részlegének páldául kisebb-nagyobb újítások és változtatások kipróbálására; így a nyomtatványminták és kérdőpontok némi korszortlsítónéro,