Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
11. A népszámlálással kapcsolatos egyéb statisztikai összeirások. A népszámlálás végrehajtása Budapesten
- 109 közlekedés körébe tartozó személyekre vonatkozó - fó'leg vállalati, munkabér, munkaidő és kisipari termelési adatokat tudakoló - kérdéscsoport. Az 1930.évi népszámlálás alkalmával az önálló /kis-/ iparosokról és kereskedőkről külön kérdőivek útján végrehajtott újszerű felvétel pedig rnár minden tekintetben a népszámlálással kapcsolatos gazdaságstatisztikai adatgyűjtésnek számitott. Ezt az utóbbi adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal az 1941.évi népszámlálás alkalmával megismételte. Ezúttal azonban a felvétel köre lényegesen kitágult: az önálló iparosokon és kereskedőkön kívü l felölelte az ipari üzemeke t /tehát az egész gyáripart/, úgyszintén a kereskedelmi üzleteke t és végül az Önálló ügynököket és ügynökségeket vagyis lényegileg általános iparés kereskedelmi statisztikává szélesedett J^^^ A kettős adatgyűjtés néhány általános vonásáról /kérdőivek, stb./ fentebb már megemlékeztünk. Terjedelmüknek és végrehajtásuknak részletes méltatása nem feladata a jelen ismertetésnek. A már érintett szempontok kiegészitéseképpen ehelyütt csupán azt emiitjük meg, hogy a kétféle kérdőív ugyan részben személyi kérdéseket is felsorolt, de végsősorban azoknak, a legfontosabb adatoknak a begyűjtésére törekedett, amelyek az ipar és kereskedelem egészének, valamint különböző ágainak - a különféle mesterségeknek, szakmáknak, stb. - tevékenységéről, üzletmenetéről tájékoztathattak. Minthogy ez a kettős adatfelvétel nem volt önálló müvelet, hanem egy nagyobb munkához, a népszámláláshoz kapcsolódott, természetesen nem feleJhetett meg minden tudományos és gyakorlati igénynek, bár az átfogó tájékoztatáson messze túlmenő bőségü adatanyagot produkált. Az egymással szoros kapcsolatban álló két összeírás kérdőiveit egyöntetűen az általános kérdések vezették be /a cég ill. vállalat megnevezése, jellege, az iparág ill. a kereskedelmi ágazat megjelölése, az üzem, műhely, üzlet helye, alapitási éve, létesítésének, illetve megszerzésének módja, fő- vagy fióküzem, illetve -üzlet-e/. A személyi kérdések a néven s néhány szokásos népszámlálási kérdőponton /születési év és hely, állampolgárság, nem, családi állapot, élő gyermekek száma és azok, valamint a feleség születési éve, vallás, anyanyelv, nemzetiség, iskolai végzettség, szakképzettség, szaktanfolyamok, írásolvasás tudás/ túlmenően tudakolták többek között a mestervizsgát s azt is, hogy az összeirt dolgozott-e már önállósulása előtt, s ha igen, milyen minőségben a megjelölt ipar-, illetve kereskedelmi ágban, vagy pedig mi volt előző foglalkozása. Ezek a kérdőpontok a kétféle nyomtatványon lényegileg megegyeztek. A termelési, üzleti forgalmi, piaci stb. adatok tekintetében természetesen a kérdések többsége eltérő volt. A társakra /ill. arra, hogy az összeirt egyúttal társ-e/, a cég /vállalat/
