Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
11. A népszámlálással kapcsolatos egyéb statisztikai összeirások. A népszámlálás végrehajtása Budapesten
- 110 egyéb /fiók-/ üzemeire /üzleteire/, valamint az 1940.október 1-i alkalmazottak és segitő családtagok számára/^ a készpénzjavadalmazásra és a természetbeni járandóságokra s az üzleti, üzemi könyvek vezetésére, ügynökök alkalmazására vonatkozó kérdések ugyan lényegileg szintén egyeztek-/ 1 ° ^a többi pont azonban az ipar, ill. kereskedelem elütő üzemi struktúrájához, üzletmenetéhez simult. Az iparos kérdőiv tudakolta e tekintetben többek között a maximálisan foglalkoztathatók számát, a bérrendszert, az idényiparoknál azokat a hónapokat, amelyekben nem volt rendes üzemmenet, a gőzkazánokat és kellő részletességgel a hajtógépeket, a villamosáram-használatot, a nyersanyagbeszerzés forrásait /a külföldi importot is/, a beszerzési ár kiegyenlítésének módját, az előáll itott fő iparcikkeket, azok értékesítésének jellemzőit /ideértve a köz szál lit ásókban való részvételt s a külföldi exportot is/, az előállított iparcikkek eladási értékét, a javítási, szerelési munkák értékét, illetve csupán szolgáltatást nyújtó és más nem termelő ipar üzése esetében a bruttó bevételt; végül az iparos esetleges más jövedelmet hajtó foglalkozását s iparterületi stb. tagságát. Ezzel szemben a kereskedői kérdőminta a forgalomba hozott áruk beszerzési forrásairól kivánt tájékozódni, továbbá arról, hogy a számbavett kereskedő /üzlet, cég/ nagybani vagy kicsinyben!, vagy mindkétféle eladással foglalkozik-e, áruját hol helyezi el /még pedig saját számlán, vagy bizományban/ s a bruttó üzleti bevételről. A létszámadatokat mindkét összeírásnál 1940.október 1-ről kellett bejegyezni, a járandóság, termelési stb. érték, bruttó bevétel pedig az 1940.évre vonatkozott. A két párhuzamos adatgyűjtés csupán az előkészités, valamint a helyi számbavétel folyamán tapadt szorosan a népszámláláshoz. Az adatok felülvizsgálatát az iparstatisztikai alosztály már teljesen külön végezte, holott az azonos adatoknak a népszámlálási be jegyzésekkel való /általunk javasolt/ gyors egybevetése teljességi és pontossági tekintetben kölcsönösen hasznos lehetett volna. Minden további munk a /feldolgozás, közlés, stb./ természetszerűen a n éps záml álá s~ tói függetlenül készült el , hiven e két összeírás kifejezetten gazdaságstatisztikai célkitűzéseihez. Eredményeik mégis hasznosan egészítik ki - különösképpen foglalkozásstatisztikai, sőt gazdaságdemográfiai téren is - a népszámlálás adatmegállapitásait, tanulságait. Mindenekelőtt főleg arra a két rétegre - önálló iparosok és kereskedők - vonatkozólag, melyre elsősorban kiterjedtek; ezenkivül persze az alkalmazót talc számára vonatkozó adatok is hozzájárulhattak a népszámlálás nyújtotta adatkép teljesebbé tételéhez. Hasonló a helyzet a délvidéki területeke n lo bon;yo] itott mező gazdasági a da t tt' ;yi'i jt és tekintetében J Ez az összeírás nemcsak fizikai
