Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
10. Félbemaradt munkálatok felszámolása; további munkatervek és feladatok
- 103 A táblaanyagot a kötetben tömör szöveges adatismertetés vezeti be. A negyedik kötet táblái az 1941-es törvényhatósági beosztásnak megfelelően és a harmadik kötethez hasonlóan lényegtelen tömörítésektől eltekintve teljes terjedelemben mutatják be a demográfiai és foglalkozási feldolgozások kombinát i v adatanyagát. A kötet részletes táblái az eredeti /l941.évi/ feldolgozási csoportosításnak felelnek meg. Az "Összefoglaló adatok" cimii bevezető táblázatok területi tagolása kétféle: egyfelől a régi, másfelől az új közigazgatási beosztásban közlik az adatokat. A táblázatok ilyen módon jól tájékoztatnak az 1941-1970. között bekövetkezett területi változások mértékéről és az adatokra gyakorolt hatásáról. Az első kötet 693, a második 433, a harmadik 376, a negyedik 667 oldal terjedelmű. Mind a négy kötet hó zagpótl ó jelentőségű . Az 1947-ben meg j e 1 en t demográfiai közlemény ugyanis dokumentációs jellegű volt, az átmenetileg megnagyobbodott országterületre vonatkozott, az akkori közigazgatási beosztásnak felelt rrieg és csupán egészen kis példányszámban került forgalomba. A sorozat terv szerint az összefoglaló adatok kiegészítésével folytatódik. Pillanatnyilag a tervezett következő kötet, a lakóház- és lakásstatisztikai adatok összeállításának az előkészületei folynak. A. négy közleményen kívül az 1949-» I960. és 1970. évi. népszámlálások több kötete közöl visszatekintő táblázataiban, valamint elemzéseiben 1941.évi adatokat. Ilyenekkel a Központi Statisztikai Hivatal más kiadványaiban /évkönyvek, zsebkönyvek stb./ is találkozunk, továbbá egyes gyűjteményes müvekben is. Az I94I.évi népszámlálás eredményeivel foglalkozó vagy azokat érintő tanulmányok jelentek meg ezenkívül a Hivatal folyóirataiban is, különösképpen a Statisztikai Szemlében és a Demográfiában. Mindezt egybevetve kétségtelen, hogy 1948 óta a hozzáférhető 1941-es népszámlálási adatanyag igen erős mértékben megnőtt és átfogóbb, mélyebbre hatoló lett. 10. A félbemaradt munkálatok felszámolása; további munkaterhek és feladatok Budapest ostroma, a háborús károk, a háborúvégi pénzügyi nehézségek, a felszabadulást követő nagy társadalmi-gazdasági átalakulás merőben új helyzetet teremtettek, új föladatok elé állították a kormányzatot, az államigazgatást és természetesen a Központi Statisztikai Hivatalt is. Arról, hogy a munkálatok ott folytatódjanak, ahol abbamaradtak, különösen népszámlálási vonalon, szó sem lehetett.
