Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
10. Félbemaradt munkálatok felszámolása; további munkatervek és feladatok
- 104 Mindenekelőtt a Hivatalt és egyben a népszámlálást ért károkat kellett felmérni és a legsürgősebben helyreállítani mindazt, amit lehetett és amire a megváltozott helyzetben leginkább szükség volt. A Központi Statisztikai Hivatal jelentős - például a különböző tárgyú /igy népmozgalmi statisztikai/ feldolgozások táblázatai és eredményei tekintetében részben alig pótolható - veszteségeket szenvedett. Ezzel szemben a népszámlálásnak a hivatali másodépületbe 1.944 elején történt áttelepítése szerencsés megoldásnak bizonyult: raktárhelyiségei és egyben a felvételi kérdőiv-anyag messze túlnyomó része lényegileg épen maradt; kisebb katonai alakulatok átmeneti ott-tartózkodása nyomán ugyan pl. az ablak- stb. nyilások betömésére is felhasznált számlálólapcsomagok egy nem jelentéktelen része szétszóródott; teljesen azonban az anyagnak csupán egészen kis töredéke kallódott el J ' ' 7 A feldolgozási táblákból és egyéb anyagokból /pl.külterületi térképekből/ már nagyobb volt a veszteség; főleg a még folyamatban volt foglalkozási és lakásfeldolgozások tábláiból veszett el valamivel jelentősebb mennyiség. Személyzeti tekintetben nem következett be lényegbevágó változás. A háborús vihar ugyan a népszámlálási munkaerőket sem kiinélte meg, de például Budapestről kevesen távoztak el/ ^és azok túlnyomó része is rövidesen visszatért. A pesti oldalon külön és természetesen korábban indult meg statisztikai m Un ka, mint a .udain/ 1^ a hol a, első" é. feladat se, a romé11akar itás és he1yreál1 itá s a Hivatal meglehetősen sokat szenvedett épületeiben nehéz és odaadó munkát igényelt s az anyaghiány, valamint a pénzügyi nehézségek miatt az előreláthatónál hosszabb ideig is tartott. Időközben azonban sürgősen megoldandó statisztikai feladato k is jelentkeztek, amelyeket a fűtési nehézségek és az ablaküvegek hiánya és egyéb épületkárok miatt különösen a télvégi hónapokban rendkivül kedvezőtlen munkakörülmények között kellett megoldani. A jelentős területváltozás: az átmenetileg néhány éven át magyar fennhatóság alatt állott területek újbóli lekapcsolódása, a több mint négyszázezres emberveszteség, a nagy átalakulás a népesség szerkezetében és települési viszonyaiban illuzórikussá tették az eredményeiben amúgy is meglehetősen túlhaladottá vált 1941. évi népszámlálás munkálatainak folytatását . A feldolgozás elmaradt menetei elsősorban mégsem emiatt nem készülhettek el. Az egyik döntő ok ugyanis az volt, hogy sem megfelelő munkahely, sem kellőszámú munkaer ő nem állott egy ilyen rendkívül terjedelmes munkálatra rendelkezésre; a költségvetési fedezet - mégpedig nemcsak az infláció izgalmas hónapjaiban, hanem azután is - jóformán tel je sen hiányzott . A másik, gyakorlatilag talán még nagyobb hatóerejű okot a
