1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Lakóház- és lakásadatok községek szerint (1982)

II. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK - Népszámlálási Időpont és terület - A kötet táblázatainak területi részletezése

II. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FÓBB SZEMPONTOK NÉPSZÁMLÁLÁSI IDŐPONT ES TERÜLET Az 1941. évi népszámlálás adatainak felhasználása és főleg a korábbi ée későbbi népszámlálások eredményeivel valő egybevetése során mindenekelőtt a népszámlálási időpon

t eltérő voltát szükséges figyelembe venni; annak ellenére, hogy ennek az eltérésnek a hatása végeredményben nem jelentős. Az 1941-es számbavétel un. eszmei időpontja az eredetileg tervezett /a korábbi népszámlálásoknak is megfelelő/ 1940. december 31. és 1941. január 1. közötti éjfél helyett technikai okból az 1941. január 31. ós február 1. közötti éjfélre tolódott át. A népszámlálásnak egy hónappal későbbre tolódása az eredményeket alig befolyásolja; hatása az egyes települések /városok, idegenforgalmi gócpontok stb./ lakosainak számában valamennyire észrevehető. Ilyen helyeken a decembervógi népességi adatkép nem teljesen azonos a januárvégivel /igy pl. az év végén nagyobb az ideiglenesen jelenlevő - pl. szállodai lélekszám, mint máskor; de kisebb a bentlakásos intézményeké: kollégiumoké, internátusoké, esetleg laktanyáké, munkásszállásoké stb./; január végén viszont az Ideiglenes /szállodai stb./ lélekszám általában alacsonyabb, a bentlakásos intézményeké pedig magasabb a decembervéginél. A népszámlálási terüle

t a kötet két részében nem teljesen megegyező: a III. rósz részletes /közsógi/ táblái a lehetőség határain belül a mai, az I. rész összeállításai viszont a második világháború előtti /trianoni/ országterületre vonatkoznak. /Az eltérés a kétféle adatanyag között jelentéktelen./ A népszámlálási terület szempontjából még az alábbiakat szükséges figyelembe venni: A kötetben az 1. ós 2. táblán szereplő közsógek és városok adatsorai az 1941. óvi közigazgatási beosztásnak megfelelő község- /város-/ területen összeirt adatokat tartalmazzák; az azóta bekövetkezett területi változásokat csak abban az esetben lehetett figyelembe venni, ha az a teljes községet, ill« várost érintette. A 3. sz. táblán a közsógek /városok/ mindig az 1941. óvi közigazgatási beosztásnak megfelelően tartalmazzák az adatokat, tehát az azóta hozzájuk csatolt községek /városok/ adatait nem foglalják magukba /pl. Budapest, Miskolc, Dunakeszi/. Az 1941. és 1970. június 30. között alakult közsógek adatalt az anyaközségek adatai foglalják magukba; ezekről a helységnóvmutató ad tájékoztatást. Az egyes községek vagy városok között végbement olyan terUletrész-átcsatolások figyelem ». bevételére, amelyek során a teljes község nem szűnt meg, nem volt mód. A kiadványsorozat többi kötetéhez képest eltérés, hogy nem képeznek kivételt még azok a nem teljes községet /várost/ érintő változások sem, amplyek az országos adatokat is befolyásolják, egyedül Komárom város Duna-jobbparti részének elkülönítésére volt lehetőség. /Balassagyarmat és Sátoraljaújhely városok Csehszlovákiához csatolt részeinek adatait a nevezett városok eredeti 1941-es népszámlálási adataiból le kellett volna vonni; ezzel szemben Naprágy, Szaniszló ós Szete elcsatolt községek Magyarországon maradt részeinek adataival Kelemér, Umböly és Kemence adatait növelni kellett volna. Mindez - megfelelő részletadatok birtokában - nem történhetett meg./ A KüTET TÁBLÁZATAINAK TERÜLETI RKSZLETEZESE A kötet az 1941. évi népszámlálás községenkénti főbb lakóház- ós lakásadatait három táblázatban közli. Mind a három táblázat - a kiadvány-sorozat többi kötetével megegyezően - az 197Ö. junius 30-án érvényes államigazgatási beosztásnak megfelelően 20 egységre tagozódik: Budapestre és a 19 megyére. Az 1, éa a 2. táblán az egyes községek feluoroláua megyénként újra kezdődő sorozáinozóssal, ábécé-rendben történik; majd a megyében lévő városok, ill. végül a megyei városok küI. - 22 -