1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Lakóház- és lakásadatok községek szerint (1982)
II. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK - A kötet adatainak forrása
vetkeznek. A megyénként újra kezdődő ábécé-rendben csak az 1941-ben és 1970. Junlus 30-án egyaránt meglévő községek adatait sorolják fel a táblázatok. Az emiitett időközben megszűnt helységek neve és adatsora mindig annak a községnek vagy városnak a neve, ill. adatsora alatt található, amellyel - önállósága megszUnése után - egyesítették vagy összevonták. Az ilyen helységek nevének felsorolása - két betűhellyel beljebb - általában ugyancsak ábécédrendben történik. Ha azonban az egyesités utáni helységnév valamelyik egyesitett helység korábbi nevével megegyezik, akkor mindig ez került az első helyre. Az adatok hiányossága és a meglévő adatok bizonytalansága miatt a kötet összesítő adatsorokat nem közöl. A 3. tábla a városok, a 10000-nél népesebb községek, valamint egyes Budapest-környéki községek adatait egyenként tartalmazza. A táblák sorrendje: Budapest, a 19 megye ábécérendben, megyén belül először a megyei város, majd a városok és legvégül a községek szintén ábécé-rendben következnek. Az 1941 óta megszűnt községek /városok/ az azokat Jelenleg magukban foglaló község /város/ neve szerint lettek besorolva a megszűnt helység neve előtt a mostani hovatartozást is feltűntetve /pl. Budapest-Albertfalva, Miskolc-Diósgyőr, Dunakeszi-Alag/. A KÖTET ADATAINAK FORRÁSA A kötetben közölt adatok az 1941. évi népszámlálás eredeti feldolgozási tábláiból, a feldolgozási táblák hiányában az ezekből készített egykorú kigyűjtésekből készültek. Ugyanis az 1941. évi népszámlálás 1944 végéig lényegileg teljesen befejezett községenkénti feldolgozásának táblaanyaga a második világháború következtében vagy azzal összefüggő okokból /háborús épületkárok, raktár- ós személyzethiány, ismételt anyagköltöztetések stb./ csupán hiányosan van meg; egyes táblák, táblasorozatok, táblacsomók részben vagy teljesen elpusztultak, elkallódtak. A kötet kéziratának elkészítése során fény derült több eltérésre, amely abból származott, hogy a háborús események következtében az adatok egyeztetése, érdemi revíziója csak részben valósulhatott meg. Ma már az eredeti összeirási anyag hiányában az adatok helyesbítésére csak azokban az esetekben van mód, ahol a hiba forrása egyértelműen megállapítható /nyilvánvaló számolási hibák, területrészek hibás összevonása, nem teljesen végigvezetett javítások stb./. Az ellentmondások egy részének a megszüntetése viszont azzal a veszéllyel járna, hogy esetleg a jó adat lenne a hibáshoz igazítva, ezért kényszerűségből több - számszerűen ugyan nem jelentős - ellentmondást tartalmaz a kötet. Az adatok mélyrehatóbb felhasználása során tehát fokozott körültekintésre van szükség. Az ellentmondások főbb esetei a következők: 1/ azonos fogalomra vonatkozó adatok több feldolgozási táblán is szerepelnek, de részben eltérnek egymástól /pl.: lakások, helyiségek, szobák száma; városok, 10000-nél népesebb és egyéb városias jellegű községek lakásainak és jelenlévőinek szobaszám szerinti megoszlása/, ebben az esetben azt az adatot tartalmazza a kötet, amelyiknek részadatai is ismeretesek; 2/ hasonló fogalomra vonatkozó adatok több feldolgozási táblán is szerepelnek, de közöttük ellentmondás van /pl. a lakóházak ill. lakások viz-, villanyvezetékkel, a lakásban lévő árnyékszékkel való ellátottsága; a lakóházak lakások száma szerinti megoszlása ill. a lakások száma;a vertföldes szobák száma ill.a csak vertfüldes szobával biró lakások száma; stb./; 3/ a fenti ellentmondások miatt a csak egy feldolgozási tábláról vett adatok sem teljesen pontosak. - 23 -