1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Összefoglaló adatok (1978)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Írni-olvasni tudás és analfabétizmus, iskolai végzettség

cióknak fokozatos kihalásával, melyek körében viszonylag még sok volt az analfabéta és amelyek helyét iskolázottabb évjáratok töltötték be. A jelzett időbeli folyamat során a két nem adatai közt a nők hátrányára régebben mutatkozó nagyobb különbség lassan lemorzsolódott. A tanköteles koruaknál az irni-olvasni tudók aránya fokozatosan a száz százalék közelébe emelkedett, a 80 évesnél idősebbek körében viszont még 1941-ben sem érte el a 70 %-ot. A 6 évesek egy része a beiratkozási kornál fiatalabb, az 1941-es számbavétel január végi időpontjáig pedig nyilvánvalóan nem mindegyik tanuló tanult meg irni-olvasni. Az analfabéta arányszám megállapításánál tehát indokolt ennek az évjáratnak figyelmen kivül hagyása. Az igy helyesebb alapon nyugvó számitás végeredménye természetesen nem tér el lényegesebben, mégis a helyzetet pontosabban jellemzi. 1941-ben a 7 éves és idősebb lakosok közt az Írástudatlanok aránya 6,2 % volt; azóta tovább csökkent (1960-ban 3,8 %-ra), 1970-ig a régebben súlyos analfabéta-probléma gyakorlatilag szinte teljesen megszűnt. A második világháborúig egységesnek mondható iskolarendszer több tekintetben lényegbevágóan is eltér az ujabbtól. Az 1910-1941. évi népszámlálásoknak az iskolai végzettségre vonatkozó feldolgozásai természetesen a korábbi iskolarendszernek felelnek meg és igy az akkori állapotokat rögzitik. Az adatok ismertetése ilyen keretekben jelzi a kulturális téren 1941-ig történt fejlődést. Az ujabb adatokkal való összehasonlitás lehetővé tétele megtörtént, a részletes táblázatok mindkét változatban közlik az adatokat. A kétféle feldolgozás eltéréseit és összefüggéseit a fogalmi tájékoztató jelzi. Az iskolai végzettségre vonatkozó 1910-1941. évi adatok tudakolása és feldolgozása fokozatosan bővült. 1910-ben még csak a 8, 6, 4 középiskolai osztályt végzettek számát tudakolta a népszámlálás, 1920-ban ezenfelül az egyetemet (főiskolát) és az elemi iskolát (6, 4 osztály) végzettekét is, amihez 1930-ban még az egyetemi és más főiskolai oklevelek kérdezése is csatlakozott; 1941-ben az elemi és középiskolai végzettséget osztályonként kellett megjelölni, hasonlóképpen az érettségi bizonyitvány megszerzését is. Az átmenetileg Magyarországhoz tartozott területek lakosai közül egyesek 1941-ig a mai területre jöttek át és részben más iskolai fokozatokat végeztek el (pl. az akkor még Magyarországon nem létező 8 általános iskolai osztályt); besorolásuk a régi rendszer megfelelő kategóriájába történt. Az egyes iskolai fokozatokat elvégzettek adatait a magasabbfoku iskolai végzettségűek beszámításával nyert adatok egészítik ki (9. tábla). 19