1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása, továbbá az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások végeredményei (1941)

I. Bevezető megjegyzések - Az 1939. évi kárpátaljai népösszeírás

9* dakolását, az önálló iparosok, kereskedők és közlekedési vállalkozók alkalmazottainak számát, továbbá műhelyüknek, üzletüknek címét és azoknak az iparcikkeknek a megnevezését, amelyeknek előállításával, ill. eladásával főként foglalkoztak, egyedül vagy családjuktól távol élők legközelebbi hozzátartozójának adatait, a földtulajdonra vonatkozó részletesebb adatokat, az állatállomány és járműállomány, a katonai iskolai végzettség és a hadi özvegység (hadi árvaság) kérdését; viszont hiányoztak a számlálólapról az atya foglalkozására, a világháború előtti és világháborúvégi lakóhelyre, a testnevelésre, cserkészetre és sportűzésre, a mellékfoglalkozásra, az iskolai osztályra, a harctéri szolgálatra, a fogyatkozásokra, a rokkantságra és a tüdőcsúcshurutra vonatkozó kérdések. A szorosabb értelemben népösszeírási nyomtatványokhoz tartozik a házboríték, melyet a lakás céljára szolgáló minden egyes épületről ki kellett tölteni; ez a kérdőív csak a lakások, helyiségek, jelenlevők, ideiglenesen távollévők, valamint — kísérletképen — a véglegesen eltávozottak adatait tudakolta. Idesorozható még a községi gyüjtőív és a községi összesítő ív is ; előbbi a házigyüjtőíven kimutatott főbb adatoknak számlálókerületenkinti, az utóbbi pedig községenkinti (városonkinti) összefoglalására szolgált. A mezőgazdasági és állatösszeírás három nyomtatványon történt meg ; az egyik statisztikai lap a jogi személyek, a nem helybenlakó és a távollévő egyének mezőgazdasági adatait gyűjtötte be, a másik azok adatait tudakolta, akiktől a lefoglalási törvény, vagy más jogszabály alapján 1918 október 31. után közhatalmi úton földbirtokot vettek el, a harmadik pedig azokét, akik ugyanilyen alapon földhöz jutottak. A 11 éves és ennél idősebb férfinépesség számlálólapjairól egyébiránt népességnyilvántartási célokból színes nyomású másolati számlálólap is készült. Ez a nyomtatvány, melyre az eredeti számlálólapnak nem mindegyik kérdése került át, a nyilvántartás vezetésével megbízott helyi hatóságoknál maradt. Az összeírás összes költségeit, tehát a költségkimutatásokon elszámolt helyi adatgyűjtési kiadásokat is az államkincstár fedezte. Az utasítások (köztük a szlovák nyelvű kis utasítás) a népszámlálásoknál megszokott részletezésben tájékoztatták a számlálóbiztosokat és a lakosságot az összeírás végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről. Ugyanezt a célt mozdították elő a hirdetmények,' ujságközlések, rádiófelhívások is. Az összeírás népességi kérdőpontjait a Központi Statisztikai Hivatal csaknem ugyanolyan bőségben aknázta ki, mint az évtizedvégi népszámlálások alkalmával. Külön is kiemelhető, hogy az adatok jeldolgozása egészen kivételes ütemben történt meg s a felvidéki nép-, mezőgazdasági és állatösszeírás községenkinti és törvényhatósági eredményeit tartalmazó kötet már öt hónappal az összeírás után megjelent (a Magyar Statisztikai Közlemények, Űj sorozat, 108. kötetében). A jelen közleménynek a felvidéki népösszeírás végeredményeit összefoglaló táblái csupán a népösszeírási területre (tehát pl. Komárom városnak csak a dunabalparti részére) terjeszkednek ki

1) és néhány felvidéki városnak és községnek csak a Kárpátalja visszatérésekor felszabadított részeit sem foglalják *) Az egyes vármegyék és járások adatai tehát csak az illető vármegyének és járásnak a visszacsatolt felvidéki területhez tartozó részére vonatkoznak. Népszámlálás VI. és népösszeírások. magukba. Területi csoportosításban az adatok az 1939. március közepi törvényhatósági és járási beosztásnak megfelelően közöltetnek.

1) A népösszeírás meglehetősen átmeneti állapotban rögzítette meg a népesség adatait; a közszolgálati réteg például a népösszeíráskor még nem volt teljes létszámú ; a gazdasági élet sem folyt még teljesen a normális mederben. Ez, valamint az a körülmény, hogy a Felvidék törzslakosságából katonai szolgálatot az összeírás pillanatában még senki sem teljesített, az egyes foglalkozási ágak népességi adatait is befolyásolja. A népszámlálás decemberközepi időpontjára az egyes korévekre vonatkozó adatok felhasználásánál is érdemes figyelni, bár ennek a körülménynek zavaró hatása szerény mértékű (csak a 0 éveseknél jelentősebb). Minthogy az adatok összeállítása az 1930. évi népszámlálásnál követett módon történt, az eredmények értékesítésénél az 1930-as táblákra vonatkozó (valamint a felvidéki összeírásról készült közleményben foglalt) megjegyzéseket célszerű figyelembevenni. Az 1939. évi kárpátaljai népösszeírás. Nemcsak a visszacsatolt felvidéki területsávon, hanem egy félévvel utóbb az 1939 március—áprilisában visszatért kárpátaljai területen is szükségesnek mutatkozott a legfontosabb statisztikai adatok soronkívüli begyűjtése. E célból a m. kir. miniszterelnök 1939. évi 6625. sz. rendelete a kárpátaljai területen és az azzal egyidőben felszabadult felvidéki községekben és község-(város-) részekben az 1939 július 15. és 16. közti éjféli állapotnak megfelelően elrendelte a nép-, mezőgazdasági és állatösszeírás végrehajtását. Ez az igen részletes adatgyűjtés csaknem pontosan ugyanolyan keretek közt és módon zajlott le, mint a felvidéki népösszeírás. A munkálatot most is a Központi Statisztikai Hivatal irányította. A lakosság egy részének a nyári mezőgazdasági munkákkal való elfoglaltsága, alacsonyabb műveltségi foka, a nagy távolságok, a természeti (domborzati) akadályok s a nyelvi nehézségek súlyos feladatot róttak a polgári igazgatás helyi szerveire és sn számlálóbiztosokra. De nagy feladat háramlofct a Központi Statisztikai Hivatal kiküldötteire is, akik — számszerint mintegy 90-en — az összeírás egész tartama alatt körzeti központjukból, illetőleg községről-községre járva vezették és ellenőrizték a munkálatokat. A Budapesttől való jelentős távolság miatt a Központi Statisztikai Hivatal Ungvárott központi kirendeltséget szervezett, mely a kárpátaljai kormányzói biztosság mellett és annak igen hathatós támogatásával látta el fontos munkakörét: a számlálás feletti közvetlen felügyeletet. A visszatért kárpátaljai területeken a helyi összeírást július 16. és 24. napja közt kellett lebonyolítani; az anyag beküldésére megszabott határidő augusztus 2-án járt le ; késések ugyan ez alkalommal is előfordultak, de néhány nappal Szent István ünnepe után az egész anyag már a Központi Statisztikai Hivatal birtokában volt. A kárpátaljai nép-, mezőgazdasági és állatösszeírás az l) Ebben az időpontban csak Kassa volt tj. város, tehát Ungvár és Komárom még mint mv. a megyei adatokban foglaltatik, de jegyzetben külön is kiemeltetett. Az egyes vármegyék közül 1. Bars és Hont, 2. Bereg és Ugocsa, 3. Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. 2*