1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása, továbbá az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások végeredményei (1941)

I. Bevezető megjegyzések - Forrásjegyzék. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal kiadásában az 1930. évi népszámlálásról és az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírásokról megjelent adatközlések és cikkek

10* erősebben közigazgatási jellegű, népességnyilvántartási célú adatgyűjtések sorába tartozik. Az összeírás rendszere csaknem teljesen azonos a felvidéki összeíráséval. A Kárpátalján is a jelenlevő polgári népesség (és csupán a szabadság címén jelentéktelen számban ottartózkodó katonák) összeírása történt meg, a végleges adatok azonban a lakónépesség fogalmához állanak közelebb. (A nem helyben összeírt kárpátaljai lakosok számlálólapjai ugyanis a feldolgozás előtt lakóhelyüknek megfelelően csoportosíttattak.) A nyomtatványok majdnem pontosan megegyeznek a felvidéki összeírás nyomtatványaival; a legnagyobb eltérés a kétnyelvűség volt, vagyis az, hogy a nyomtatványok magyarrutén nyelven készültek; a színes nyomású másolati lap azonban, melyre tisztán népességnyilvántartási célokból kellett a 11—70 éves férfinépesség számlálólapjainak fontosabb kérdőpontjait átmásolni, csak magyar nyelven nyomatott ki. Minthogy az összeírás költségei az államkincstárt terhelték, a szokásos költségkimutatás a felvidéki összeírás tapasztalatai alapján az elszámolás megkönnyítése céljából részletesebb űrlappal is bővült. A kárpátaljai népösszeírásnál használt számlálólap alig különbözik a felvidékitől. Fontosabb eltérései: elmaradt az 1938 november 2. előtti állandó lakóhely kérdése, egyszerűsíttetett a gyermekek számára vonatkozó kérdőpont, elhagyatott az önálló iparosokat, kereskedőket és közlekedési vállakozókat illetően a felvidéki számlálólapra (elsőízben) beiktatott néhány kérdés, továbbá elmaradt a jelenlegi alkalmazás kezdő időpontjának tudakolása és a járműállomány kérdőpontja is ; végül kissé módosultak a katonai vonatkozású kérdések. Az utóbbi kérdéscsoport a számlálólap 3. oldalát, a tömör kétnyelvű útmutatás pedig a lap 4. oldalát töltötte meg ; minthogy a lapnak ebből a részéből feldolgozás nem készült, a felvidéki anyag feldolgozásánál eredményesen kipróbált módnak megfelelően a számlálólap első két oldalától ez a két oldal különválasztatott (a különválasztás ezúttal is vágógépek segítségével történt), A házborítékról a véglegesen eltávozottak kimutatása maradt el, míg a többi nyomtatvány (községi gyüjtőív, összesítőív, háromféle mezőgazdasági és állatösszeírási kérdőlap) a felvidéki népösszeírásnál alkalmazott nyomtatványokon szereplő kérdéseket hiánytalanul felölelte. Az anyag feldolgozása hasonló módon, de összevontabb terjedelemben ment végbe, mint a felvidéki népszámláláskor. A közzététel — jóval szűkebb keretekben —- a Magyar StatisztikaiSzemlében, illetőleg a MagyarStatisztikai Évkönyvben történt. A fontosabb részletadatokról kéziratos közlemények készültek. ' A kárpátaljai népösszeírásnak a jelen közleményben foglalt adatait illetően ismételten is hangsúlyozzuk, hogy az összeírás nemcsak a tulajdonképeni kárpátaljai területekre, hanem néhány ugyanakkor felszabadult felvidéki községre és községrészre (városrészre) is kiterjedt (pl. Munkácsnak és Ungvárnak csak a Kárpátaljával felszabadult részére is). E két rész adatai a terület szerint tagolt táblán külön mutattattak ki, ugyanitt azonban összefoglalásuk, vagyis az egész népösszeírási területre vonatkozó eredmények kimutatása is megtörtént. A területileg nem tagolt adatközléseknél külön-külön tábla tartalmazza az említett két rész adatait, ú. m. 1. a visszatért kárpátaljai területet a felvidéki részhez tartozó néhány község (és község- s városrész) nélkül, 2. az utóbbi községeket (és község- s városrészeket). Az adatok csoportosításánál alapul az 1940 november 26-ig fennállott közigazgatási beosztás szolgált. Ezért a kárpátaljai adatokban annak a 17 községnek (Nagyszőllős stb.) az adatai is bennefoglaltatnak, amelyek KeletMagyarország és Erdély egy részének visszacsatolása után a kárpátaljai kormányzói biztosság területéből kiváltak és Máramaros, ill. Ugocsa vármegyékhez csatoltattak.

1) Megemlíthető még, hogy mindaz, amit a felvidéki népösszeírás tábláihoz fentebb hozzáfűztünk (az összeírás átmeneti jellege stb.), a kárpátaljai összeírási eredményekre is vonatkozik. *) Ugyanekkor két község a kárpátaljai területhez kapcsoltatott ; e két község a közlemény adataiban nem foglaltatik. FORRÁSJEGYZÉK. A M. kír. Központi Statisztikai Hivatal kiadásában az 1930. évi népszámlálásról és az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírásokról megjelent adatközlések és cikkek.

1) 1. A Magyar Statisztikai Közlemények sorozatban megjelent kötetek. Új sorozat. 83. kötet. Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demográfiái adatok községek és külterületi lakotthelvek szerint. (1 térképpel.) Budapest, 1932. XXII + 32*1. (bevezető szöveg és törvényhatósági táblák) -f 429 1. (részletes kimutatások). Üj sorozat. 86. kötet. Az 1930. évi népszámlálás. II. rész. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok. Budapest, 1934. XXII -f 92*1. (bevezető szöveg és törvényhatósági táblák) -f 492 1. (részletes kimutatások). >) A felsorolás nem kimerítő ; nem foglalja magában a Magyar Statisztikai Évkönyvet, a Magyar Statisztikai Zsebkönyvet — e két kiadvány egyes évfolyamai rendszeresen közölték a népszámlálási, ill. népösszeírási eredményeket —, a Magyar Statisztikai Szemle cikkei közül pedig csupán azokra terjed ki, amelyek közvetlenül, vagy legalábbis jelentős részükben népszámlálási (népösszeírási) vonatkozásúak. Népszámlálási adatokat csak mellesleg felhasználó cikkek, valamint a külföldi népszámlálások eredményeit közreadó — összehasonlításképpen rendszerint a magyar adatokra is kiterjeszkedő — közlések, továbbá népszámlálási adatokat is idéző egyéb közlemények, helységnévtárak és a népszámlálással, ill. népösszefrásokkal kapcsolatos kisipari, kereskedői, földbirtok- és állatösszeírásokra vonatkozó dolgozatok a felsorolásban nem szerepelnek. Főleg Budapestre (és környékére, valamint a városokra) vonatkozó bő adatokat közölt Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala is (kivált az Évkönyvekben, Zsebkönyvekben, a Statisztikai Közlemények több kötetében, a Városi Szemlében és a Statisztikai Értesítőben). — Átfogóan ismertette az 1930. évi népszámlálás eredményeit a Magyar Statisztikai Társaság kiadványainak 16. száma (Kovács Alajos dr. : Magyarország népe és népesedésének kérdése. Thiiring Lajos dr. : Tanulmányok az 1930. éVi népszámlálás köréből).