1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása, továbbá az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások végeredményei (1941)

I. Bevezető megjegyzések - Az 1930. évi népszámlálás és az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások - Az 1930. évi népszámlálás

4* el, a tulajdonos vallásának, anyanyelvének, lakóhelyének és állampolgárságának kérdezése, az 1921 január 1. utáni építményeket illetően az építkezési év megállapítása, az ivóvízellátás és a víz-, gáz- és villanyvezeték s az emésztőgödör, tehát az egészségügyi és kényelmi berendezések tudakolása, végül az üresen álló (kiadatlan) lakásoknak a nem lakott lakásoktól való különválasztása tartozott az épületre vonatkozó új kérdések közé. A víz-, gáz- és villanyvezetékkel, valamint az árnyékszékkel való ellátottság kérdése a házigyüjtőívnek a lakásokat egyenkint felsoroló belső oldalán is új kérdésként szerepelt; ugyancsak lakásonkint és az 1910. évi megfelelő kérdéscsoporthoz hasonlóan kérdezte a házigyüjtőív a népszámláláskor jelenvolt egyének számát annak megkülönböztetésével, hogy milyen címen laktak a lakásban. A házigyüjtőívnek a családfők foglalkozását, anyanyelvét és vallását, továbbá hozzátartozóik számát és lakásuk nagyságát tudakoló kérdései újonnan kerültek erre a nyomtatványra; az utóbbi kérdéseknek a feldolgozása azonban — sajnos — nem történhetett meg. Az egyes lakóházakra (lakott épületekre) vonatkozó legfőbb adatoknak számlálókerületenkinti összefoglalására 1930ban is a községi gyüjtőív, a község (város) végeredményeinek összevonására pedig a községi összesítőív szolgált. Mindkét nyomtatvány az üresen álló lakásokra, a férfiakra és a nőkre vonatkozó rovatokkal, valamint a nem tulajdonképeni népszámlálási nyomtatványok számának külön kimutatásával bővült. A két nyomtatvány szélén, tehát az előnyomtatott rovatokon kívül még a munka (kereset) nélkül állók számát is meg kellett jelölni (ennek megkönnyítése céljából a számlálóbiztosok a munkanélküliek számát a házigyüjtőívre feljegyezhették). Ilyen módon az 1930 körül erősen fokozódott munkanélküliségről már a népszámlálás előzetes eredményeinek összeállításakor lehetett tájékozódni.

1) A helyi összeírási munkálatok költségeiről a községek és városok az 1930. évi népszámlálás alkalmával ugyanolyan járásonkinti költségkimutatáson adtak számot, mint a korábbi népszámlálások alkalmával.

2) Budapest székesfővárosban a népességi adatokat azonos számlálólapon kellett begyűjteni, mint áltálában országszerte. A házigyüjtőív is csaknem változatlanul került Budapesten alkalmazásra ; a lakásokra vonatkozó adatok beszerzése azonban a székesfővárosban ezúttal is külön — részletes — lakásíven történt meg. A felsorolt nyomtatványok kérdőpontjait és rovatait a szükséges tömörítésekkel e sorokhoz csatlakozóan (a forrásjegyzék után) mutatjuk be. A népszámlálás végrehajtását a m. kir. minisztériumnak az 1930. évi XXV. törvénycikk alapján kiadott 4341/1930. M. E. sz. rendelete részletesen szabályozta. Ezt a rendeletet a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a nyomtatványmintákkal és az azok kitöltéséhez készült részletes utasítással együtt külön füzetben bocsátotta a helyi összeírási munkálatokat l) A munkanélküliekről azután a számlálólap egyes adatainak kicédulázása révén soronkivül külön feldolgozás is készült. Ezt a nyomtatványt a járási főszolgabíró (városokban a polgármestér) küldte be, míg a többi nyomtatványt a községi vagy körjegyzők (polgármesterek) közvetlenül juttatták el a Központi Statisztikai Hivatalba. (Az ú. n. zöldnyomású másolati számlálólap a nyilvántartások elkészítése céljából a helyi hatóságoknál maradt.) végző közigazgatási hatóságok, valamint a nagy létszámú számlálóbiztosí és felülvizsgálói kar rendelkezésére. Külön kis utasítás szolgált végül arra a célra, hogy az ú. n. önszámlálás esetében a lakosság a számlálólapot minél hiánytalanabbul és hibátlanabbul tölthesse ki. A tulajdonképeni összeírási nyomtatványok (a számlálólap, a házigyüjtőív és a számlálólap kitöltésére vonatkozó kis utasítás) német nyelven is elkészültek; a túlnyomóan német anyanyelvűek által lakott vidékeken a számlálóbiztosok az összeírást a német nyomtatványok felhasználásával hajtották végre. Az ország lakosságát a Központi Statisztikai Hivatal hirdetmények, rádióelőadások és rádióhírek, újságközlések s különféle népszerű és tudományos előadások, továbbá a filmhíradó útján, valamint a helyi sajtóközlemények és egyéb tájékoztatások szorgalmazása révén is figyelmeztette a népszámlálás fontosságára és a nyomtatványok kitöltésének módjára; a Hivatal ezenkívül a városokba és a járások székhelyeire a népszámlálást megelőzőleg tisztviselőket küldött ki, akik ott a helyi összeírási munkálatok irányítói (polgármester, községi és körjegyző stb.), valamint a helybeli számlálóbiztosok és felülvizsgálók előtt részletesen ismertették és velük megvitatták a népszámlálás végrehajtására és a nyomtatványok kitöltésére vonatkozó szabályokat és utasításokat. (Más községekben a számlálóbiztosok és felülvizsgálók beoktatásáról a központi kiküldöttek által már betanított községi vagy körjegyzők gondoskodtak.) A népszámlálás ily irányú előkészítésének eredményeképen az adatgyűjtés, annak ellenére, hogy terjedelme a múlthoz képest jelentős mértékben megnőtt, általában nagyobb zökkenők nélkül folyt le. Az összeírási munkálatokat ezúttal is a városok és községek a törvényhatóság első tisztviselőjének és a járási főszolgabírónak, illetőleg a megyei város polgármesterének felügyelete alatt nagyszámú számlálóbiztos és felülvizsgáló közreműködésével

1) az állam által rendelkezésre bocsátott nyomtatványokon és saját költségvetésük terhére hajtották végre. A tulajdonképeni számlálási műveletet az 1930. évi december 31 -i éjféli állapot alapulvételével az 1931. évi január hó 1. és 10. napja között kellett foganatosítani; ezután történt meg az anyag helyi felülvizsgálata ; a beküldés határideje január hó 31. napja volt; ezt a terminust az összeírás nagy terjedelme és időjárási és egyéb nehézségek miatt nem mindenütt tudták betartani, úgyhogy a nyomtatványok egy része február folyamán, a legutolsó község anyaga pedig csak március elején érkezett be a Központi Statisztikai Hivatalba. Az egyes nyomtatványokon levő adatokat a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal dolgozta jel, a székesfőváros épületés lakásstatisztikai kérdőívei kivételével; ennek az anyagnak a feldolgozását Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala az "országos feldolgozás keretein túlmenő tagolásban végezte el. A Központi Statisztikai Hivatal a begyűjtött adatokat az anyag felülvizsgálata és a feldolgozásra való előkészítése után több mint 40 feldolgozási táblán, igen részletesen dolgozta fel. A feldolgozás terjedelme nemcsak az 1920. évinél volt nagyobb és rendszeresebb, de több időszerű szempontból a világháború előtti feldolgozásoknál is. ») Katonai épületekben, letartóztatási intézetekben 6tb. az épület (intézet) parancsnoka gondoskodott az összeírás foganatosításáról.