1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása, továbbá az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások végeredményei (1941)

I. Bevezető megjegyzések - Az 1930. évi népszámlálás és az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások - Az 1930. évi népszámlálás

Az 1930. évi népszámlálás alkalmával Magyarországon elsőízben történt — eredményes — kísérlet népszámlálási anyagnak korszerű munkaeszköz alkalmazásával: gépi úton való feldolgozására. Az épület- és lakásstatisztikai feldolgozások, továbbá a számlálólap foglalkozási adatainak részletes és vállalatonkinti feldolgozása ezúttal is kézi erővel történt; a számlálólap demográfiai adatainak egyszerű és kombinatív feldolgozására, valamint a foglalkozási és demográfiái adatok egybevetett feldolgozására azonban a Központi Statisztikai Hivatal 1930-ban statisztikai gépeket vett igénybe. A gépi feldolgozás munkálatait terjedelmes előkészítés előzte meg, mely részben a számlálólapok felülvizsgálatához kapcsolódott; ennek során a számlálólap meghatározott kérdéseit a népesség tulajdonságait kifejező számjelekkel (a gépkártya megfelelő oszlopának az illető ismérvre vonatkozó ú. n. helyzetszámával) kellett ellátni; olyan kérdéseknél, amelyeknél a számlálólapra ezek a jelzőszámok már eleve előnyomattak, elégséges volt a megfelelő jelszám megjelölése. Az így kijelölt adatokat az ú. n. lyukasztó-gépek vitték át — a kérdéses tulajdonságoknak megfelelő lyukasztási helyek (helyzetszámok, pozíciók) átütésével — a gépkártya (karton) egyes oszlopaiba ; ennek a műveletnek a helyessége összeolvasás útján ellenőriztetett. A gépkártya-anyagot az egyes fogalmaknak megfelelő lyukasztások alapján az ú. n. rendezőgépek csoportosították a feldolgozáshoz szükséges tagolásban ; egyben a megfelelő számlálószerkezet segítségével az egyes csoportokba sorozott gépkártyák (egyének) számát is megállapították (a négy-számlálószerkezettel ellátott rendezőgépek ezenkívül egyidejűleg — a gépkártyák újabb átfuttatása és külön csoportosítása nélkül — három további ismérvre vonatkozólag is megállapították az adatokat). Az 1930. évi népszámlálásnál alkalmazott gépkártyát — egy lyukasztott kártyát és magyarázatát — a nyomtatványmintákhoz kapcsolódóan mutatjuk be. A gépi munkálatok elvégzésére 1930-ban Powers-rendszerű gépek használtattak fel; a gépkártyák kilyukasztására 24 darab automatikus billentyűs lyukasztógép (6 saját tulajdonban, 18 bérelt), a feldolgozások céljára pedig elektromos meghajtású, tisztán mechanikai erővel dolgozó rendezőgépek, ú. m. 2 darab egy-számlálószerkezetes (1 saját tulajdonban, 1 bérelt), továbbá 3 darab négy-számlálószerkezetes rendezőgép (1 saját tulajdonban, 2 bérelt) szolgált.

1) A feldolgozási eredményeket a gépkezelök olvasták le a számlálószerkezetről és kézzel írták be a feldolgozási táblákba. A gépi munkálatok közül a lyukasztás három, a feldolgozás két rétegben, váltogatott munkaerőkkel hajtatott végre ;

2) a gépi feldolgozási munka 6 menetben történt meg, melyek során a gépkártya-anyag 25-ször ment át a gépeken. Az előkészítő munkák, továbbá a kézi feldolgozások részben a Központi Statisztikai Hivatalban készültek, részben otthonra kiadott szakmánymunkaként végeztettek el; a kézi erővel történő munkálatoknál a számlálólap-, *) A lyukasztási művelet az 1931. év június elejétől az 1932. év április közepéig, a gépi feldolgozási munkálatok pedig az 1931. évi október elejétől az 1934. év október végéig folytak (mégpedig az 1933. év áprilisától csupán a két saját gépen). *) A lyukasztógépek kezelőszemélyzetét különleges pszichotechnikai képességvizsgálat alapján válogatta ki a Központi Statisztikai Hivatal; a személyzet ezenfelül a munkálat megkezdése előtt háromhetes gyakorlati tanfolyamon is résztvett. valamint a házigyüjtőív-anyag többszöri csoportosításon esett át. Népszámlálásaink feldolgozási tábláinak tárgyi csoportosításai rendkívül részletesek ; e mellett igen sok feldolgozási tábla készült el községenkint. A gépi munka főleg a nagyobb területi egységek szerint készülő kombinatív tábláknál bizonyult — költség és idő szempontjából — igazán gazdaságosnak. Természetesen az a körülmény, hogy a kézi feldolgozások egy része a gépi munkával párhuzamosan készülhetett el, az eredmények közzétételét meggyorsította. A népszámlálási anyag közreadása — az előzetes eredményeknek már az 1931. év március elején történt közlése után — öt kötetben (hat részben) történt meg, mégpedig lényegesen szélesebb keretek között, mint tíz évvel ezelőtt; az egyes közlemények tartalma több vonatkozásban a világháború előtti nép* számlálási kötetekkel szemben is erősen kibővült. A népszámlálási mű első kötete, mely a részletes demográfiái adatokat tartalmazza községek és külterületi lakotthelyek szerint, 1932 novemberében jelent meg ;*) a népszámlálás foglakozási adatait ugyancsak községek és külterületi lakotthelyek szerint való részletezésben közreadó második közlemény 1934 decemberében hagyta el a sajtót; a részletes foglalkozási és vállalati statisztikát magában foglaló harmadik kötet 1935 novemberében került a nyilvánosságra ; végül 1936 júliusában látott napvilágot a népszámlálási mű negyedik és ötödik részét felölelő negyedik közlemény; ez egyrészt a népesség foglalkozásának a demográfiái viszonyokkal kombinált adatait, másrészt a részletes demográfiái adatokat, valamint a lakóházakra és lakásokra vonatkozó eredményeket tárta elő. Népszámlálási adatközléseket tartalmazott még a Statisztikai Havi (Negyedévi) Közlemények több száma és a Magyar Statisztikai Szemle számos cikke is. (Mindezekről az adatközlésekről a forrásjegyzék nyújt képet.) A népszámlálás hatodik részét felölelő jelen közlemény a végeredmények összefoglalásán kívül a teljesség kedvéért pótlólag az előző közlemény egyik nagyobb táblasorozatából több foglalkozási főcsoportot illetően elhagyott táblázatokat is közli. Az 1930. évi népszámlálás adatközléseinek helyes értékelésénél és jelhasználásánál figyelembeveendő főbb szempontokat a Központi Statisztikai Hivatal egyrészt a népszámlálási közlemények előszavában, esetleges szöveges adatelemzéseiben és táblajegyzeteiben, valamint a kötetekben rendszeresen közölt általános megjegyzésekben foglalta össze, másrészt a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain nyilvánosságra hozott tanulmányokban és cikkekben. Az ezekben a forrásokban közzétett észrevételeket a jelen közlemény adatainak tanulmányozásánál is célszerű figyelembe venni; egyébként e tekintetben a közlemény egyes tábláinak jegyzeteire is utalhatunk. A következő főbb szempontokat külön is szükséges hangsúlyozni: A Magyarországnak a trianoni békeszerződésben meghatározott területére vonatkozó 1930. évi adatok az 1930-as népszámlálási mű korábbi köteteihez hasonlóan az 1932. év végén fennállott közigazgatási beosztásnak megfelelő tagolásban ») Ebből a kötetből 2.300 példányban olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadás is készült a községi vagy körjegyzők, polgármesterek és egyéb helyi hatóságok használatára; ez a kiadás megjelenése után rövidesen teljesen elfogyott.