1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)
I. Általános jelentés - a) Szöveg - 4. A külterületi lakotthelyek népességének főbb foglalkozásiadatai
40* 17.700-ról 43.745-re, az egyéb nyugdíjasok eltartottjaié pedig I 53.960-ról 123.505-re szökött! Az előbbi kategóriánál a növekedés 147-2, az utóbbinál pedig 128-9 %-ot tesz. Elrettentöen magas arányszámok ezek ! Hozzájuk foghatót az anyagi és szellemi javak termelőinél sehol sem látunk. Minthogy a véderő tagjainak, a k. m. n. napszámosoknak, az egyéb foglalkozásiaknak, valamint a foglalkozásnélkülieknek és ismeretlen foglalkozásúaknak az adatait az országos eredmények l méltatása során néhány fontosabb részletadat kiemelésével ismertettük, most csupán a házi cselédek számának alakulásáról számolunk még röviden be. A keresők e különleges kategóriájánál ugyanis nemcsak tanulságos, hanem szükséges is megvizsgálni azt, hogy a munkaadó foglalkozása szerint hogyan oszlanak el. Természetesen a férfi és a női házi cselédek külön tagolása elengedhetetlen. Foglalkozási főcsoport Férfi N ő i házi cselédek (keresők) 1920 1) 1930 19201) %-ban 1930 szám szerint A níi házi cselédek számának növekedése őstermelés Bányászat és kohászat Ipar Kereskedelem és hitel Közlekedés Ipar-forgalom együtt. Közszolgálat és szabad foglalkozások Véderő Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak összesen 6.513 54 692 527 217 1.490 1.386 180 470 375 62-6 0-5 6-6 5-1 2-1 14-3 13-3 1-7 4-5 3-6 5.734 32 600 512 138 1.282 1.802 120 707! 494! 56 0 5-9 5-0 1-4 12-6 17-8 1-2 6-9 4-9 29.628 605 22.342 32.279 6.347 61.573 32.661 2.554 13.649 5.413 015-31 22-2 4-4 42-3 22-4 1-8 9-4 3-7 22.288 568 25.030 35.053 5.536 66.187 41.148 2.867 22.595 11.763 13-4 0-3 15-0 21-0 3-3 39-6 24-7 1-7 13-6 7-0 -7.340 - 37 2.688 2.774 - 811 4.614 8.487 313 8.946 6.350 10.4141 100 01 10.1391 100 01 145.4781 100 0| 166.848| 100 0) 21.370| 14-7| 1000 *) Az 1920. évi népszámlálás végrehajtása után Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. 2) Ezenkívül k. m. n. napszámos 1-6°/o (házi cselédsége nincs). A megoszlási és a gyarapodási százalékok egyformán tanulságosak, különösen, ha a keresők megoszlási százalékait is melléjük illesztjük (természetesen a kereső házi cselédek számának levonása után kiszámított százalékokat). Jellemző, hogy az őstermelő népesség amúgy is kisszámú házi cselédsége mennyire megfogyott. Ez megromlott anyagi helyzetükre éles fényt vet; persze nem szabad elfelejteni, hogy a birtokosok házatáján belső szolgálatra könnyen akad nem hivatásos, kisegítő házi cseléd. A megfordított fejlődési tünetet látjuk a közszolgálat és szabad foglalkozások körében. Tudvalevő azonban, hogy a közszolgálati és szabad foglalkozásúak 1914 és 1920 közt tömegesen kényszerültek házi cselédségük elbocsátására. A most jelentkező plusz e régi hiányokat sem pótolta egészen. Szembeötlő még, hogy a nyugdíjas-háztartások tömeges gyarapodásának természetes következményeként házi cselédjeik száma is megnövekedett. Az egyéb és ismeretlen tételben kimutatott házi cselédek egy kisebb részét a munkaadó megnevezésének hiányában nem lehetett megfelelő módon beosztani, túlnyomóan nagy része azonban hely nélkül volt 1930 szilveszterén ; ezzel szemben a világháború folyamán és végén a cselédfelesleg eltartásáról a mezőgazdaság könnyen bírt gondoskodni. A 117-3 %-os szaporulat tehát az 1930 körül megnehezedett gazdasági helyzet következménye és arra mutat, hogy az összes házi cselédek lélekszámának emelkedése részben csupán látszólagos. 4. A külterületi lakotthelyek népességének íőbb foglalkozási adatai. Az 1930. évi népszámlálás elsőízben közli egyenkint és összesítve a tanyák, puszták, telepek és egyéb külterületi lakotthelyek népességének jellegzetesebb foglalkozási adatait. Hasonló feldolgozásokat ugyan a Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal már a korábbi népszámlálások alkalmával is készített, azonban ezek egyrészt a külterületi lakotthelyek közül csak a népesebbekre terjeszkedtek ki, másrészt a külön külterületi feldolgozások foglalkozási szakasza nem volt elég rendszeres, az eltartottak foglalkozási csoportonkinti részletezését pl. egyáltalában nem ölelte fel. Az adatok felhasználásához szükséges egyeztetések és összegezések is hiányoztak, miért is az egyes szétszórt települések lakosságának foglalkozására vonatkozó eredmények nyilvánosságrahozatala szintén elmaradt. 1930-ban a külterületi anyag feldolgozása minden község külterületére kiterjeszkedett, amelyen a népszámlálás időpontjában legalább tíz lélek élt. 1) A külterületen lakó keresők és eltartottak foglalkozási adatainak feldolgozása és községenkinti illetőleg országos összesítése ezúttal egyöntetűen történt meg. Ez a feldolgozás azonban a községek szerint haladó, de később készült részletes foglalkozási feldolgozástól annyiban tér el, amennyiben a 10 kat. holdon aluli birtokkal vagy bérlettel bíró napszámosok a külterületi anyag feldolgozásánál csak akkor soroztattak be az illető birtok- illetőleg bérletkategóriába, ha magukat kifejezetten kisbirtokos- vagy kisbérlő-napszámosnak nevezték meg, míg a községi feldolgozásnál egyöntetűség okából az 1—10 kat. holdas földmíves napszámosok is a megfelelő birtok- illetőleg bérletkategóriába, tehát kisbirtokos- vagy kisbérlő-napszámosnak osztattak be. A községi és a külterületi feldolgozásnak erre az egyeztetések útján is csak tompított, de teljesen el nem simított eltérő vonására a kétféle feldolgozás adatainak egybevetésénél fokozottan kell figyelni. Megjegyzendő még, hogy külterület címen nemcsak a mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthelyek, hanem a kültelki ipar-, bánya-, fürdő- stb. telepek, szanatóriumok és a belsőség közigazgatási határán kívül fekvő, de kimondottan ') Hiányos adatszolgáltatás miatt csak egészen elvétve maradt el valamely külterületi település anyagának feldolgozása. Viszont a feldolgozás a külterületi fogalom kétséget kizáró meghatározásának akadályai miatt itt-ott többet ölel fel a kelleténél. Nagyban-egészben azonban fogalmilag is hibátlanul közli az adatokat.