1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 4. A külterületi lakotthelyek népességének főbb foglalkozásiadatai

41* városias épületcsoportok, városrészek, pl. Budapest kültelke is helyet foglal a közlemény megfelelő táblázatában. Külterületi statisztikánk tehát sem települési, sem foglalkozási szempontokból nem homogén. Tekintettel arra, hogy a népszámlálás fontosabb demográfiái adatainak közlésénél követett eljáráshoz hasonlóan

1) a külterületi adatok részletesebb analízisére külön cikk formájában a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain fog sor kerülni, itt a 23. sz. törvényhatósági tábla alapján csupán a főadatok kiemelésére szorítkozunk. Az 1930. évi népszámlálás szerint a mai Magyarország népességének valamivel több, mint egyötöde : 21-8 %-a, azaz összesen 1,896.997 lélek élt a külterületen. Budapestet különválasztva, melynek kültelke túlnyomórészben nemcsak *) V. ö. Thirring Lajos dr. : A tanyák, puszták és egyéb külterületi lakotthelyek népessége 1930-ban. Magyar Statisztikai Szemle 1932. évi. 1044. és köv. 1. városias, hanem fővárosias, a tanyák, puszták, majorok és telepek lakosságának a száma 1,604.847-re, a vidéki népességhez viszonyított aránya pedig 20-9 %-ra csúszik vissza.

1) A tömören és a szétszórtan lakó népesség foglalkozási megoszlása merőben eltérő jellemvonásokat tár fel. Az erre rávilágító összeállítás az egész bel- és külterületi adatok mellett a Budapest levonásával

2) kiszámított vidéki adatsorokat is felöleli : ') A 21 ú. n. szomszédos község külterületi lakotthelyeit is kiemelve, kitűnik, hogy a Nagy-Budapest levonásával kiszámított tulajdonképpeni vidék 7,266.922. főnyi lakosságából 1,585.725 lélek, vagyis 21-8 % tartózkodott 1930 dec. 31-én külterületi lakotthelyeken. Az ország 3.417 községe közül Budapesttel és környékével együtt 2.536-nak volt legalább tiz főnyi külterületi lakossága. E 2.536 község népességéhez viszonyítva a külterületi lakosság aránya 24*1 %. a) Még helyesebb lenne a szomszédos községek adatait is levonni. Erre ezidőszerint nincs még mód. Foglalkozási főcsoport A k e res 5 Az eltartott A z ö s z e s Foglalkozási főcsoport nép e s s é g megoszlása °/o-b a n Foglalkozási főcsoport az egész a vidéki

1) az egész a vidéki

1) az egész a vidéki

1) Foglalkozási főcsoport belkülbelkülbelkülbelkülbelkülbelkülFoglalkozási főcsoport terül e t e n őstermelés 47-6 63-5 54-8 77-4 48-5 66-4 52-6 76-2 48-1 65-2 53-6 76-7 Bányászat és kohászat 0-6 1-9 0-7 2-a 1-3 • 3-2 1-4 3-6 10 2-6 l-l 3-1 Ipar 23-4 17-6 211 10-3 23-1 15-C 21-8 10-4 23-2 161 21-5 10-4 Kereskedelem és hitel 6-4 2-7 4-7 1-0 6-1 2-C 4-8 o-s 6-3 2-3 4-7 0-9 Közlekedés 2-8 2-8 2-7 1-9 4-9 4-É 4-8 3-4 3-9 3-E 3-8 2-8 Ipar-forgalom együtt... 33-2 25-1 29-2 15-5 35-4 24-7 32-8 18-3 34-4 24-9 311 17-2 Közszolgálat és szabad foglalkozások 5-4 2-9 4-4 1-3 5-8 2-7 5-1 1-4 5-6 2-8 4-8 1-3 Véderő l-l 0-8 l-l 0-4 0-8 0-4 0-7 0-3 0-9 0-6 0-9 0-3 K. m. n. napszámosok 1-6 1-2 1-6 o-g 1-4 0-9 1-5 0-6 1-5 1-0 1-6 0-7 Nyugdíjasok, tőkepénzesek 4-6 2-6 4-2 l-g 4-6 2-3 4-2 1-7 4-6 2-é 4-2 1-8 Házi cselédek 4-8 3-C 3-5 2-5 0-4 0-6 0-4 0-6 2-4 1-6 1-8 1-4 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 1-7 0-9 1-2 0-3 3-1 2-0| 2-7 0-9 2-5 1-5 2-0 0-6 összesen 100-0 íoo-oj 1000 1000 1000 100 01 100-0 100-01 1000 100-01 1000 1000 J) Az egész külterület Budapest szfőv. kültelke nélkül. A beltelken és kültelken lakó népesség összetételének alapvető különbségeit a felsorolás mind országos, mind vidéki (Budapest nélküli) része élesen szemlélteti. A külterületi lakosság foglalkozási alkata egyszínűbb, benne az őstermelés képviselete jóval erősebb.

1) Ezt az is igazolja, hogy míg az ország egész népességének 21-8 %-a külterületi lakos, az őstermelő íiépességnek több mint 1/4-e (21-5 %-a) a szétszórt településeken számláltatott meg\ Holott a népszámlálás téli időpontja következtében a külterületi népesség, főleg a szétszórtan lakó agrárelem számbavétele hiányos, mert a még mindig elég gyakori kétlakiság miatt a mezőgazdasági munka idején a külsőségeken élő nép egy (kisebb) része a községek belső területein számláltatott meg. A népességösszetétel alapvető eltéréseire vet fényt a következő néhány adat is : ') Az egyes városok, községek viszonyaira a települési (és az ezzel kapcsolatos foglalkozási) jelleg különösen az Alföldön igen erősen rányomja a maga bélyegét. V. ö. Thirring Gusztáv dr. : A demografia szerepe a földrajzi kutatásokban, tekintettel az Alföld tudományos kutatásának feladataira. Földrajzi Közlemények, 1922. 122. és köv. 1. — Erre és a területi, földrajzi részletadatokban észlelhető szélsőségekre jellemző, hogy pl. a megyei városok külterületén 83'0, Szeged tjv. szétszórt településein 92-1, Bács-Bodrog megye tanyáin, majorságain stb. 91*3 % az őstermelő népesség aránya. (L. 23. tábla.) az egész ILU a vidéki

1) } belkülbelkül| területen területen Száz keresőre jutott eltartott 113 133 120 142 Kereső férfiak Kereső nök az ill. külaz ill. külterületi férfi területi női népesség népesség %-ában %-ában 69-8 25-5 66-4 18-4 68-9 23-2 65-4 15-9 A külterületen nemcsak az agrárhányados, hanem a születési szám, a házasok aránya is magasabb, mint a belsőségeken ; tehát több a gyermek és elég sok a háztartásvezető háziasszony is. Az eltartottak arányszáma elsősorban ezért szökik feljebb, mint a belterületen, ahol az iparforgalmi és egyéb foglalkozásokhoz tartozó más korösszetételű népesség zöme tömörül.

2) A kereső nők arányának alacsonyságát ezenkívül még az idézi elő, hogy a belterületen szolgáló házi cselédség, a gyárak, műhelyek női munkássága stb. részben éppen a külterületi népesség köréből rekrutálódik. Tekintettel arra, hogy az 1930. évi népszámlálás külterület néven a legkülönbözőbb népességi elemeket foglalta egybe, szükséges, hogy további számítások útján az egyes külterületi típusok népességi adatainak pontosabb megvilágítása is megkíséreltessék. Egészen más intézkedéseket igényel ugyanis a J) Az egész külterület Budapest székesfőváros kültelke nélkül. s) V. ö. Magyar Statisztikai Szemle 1932. évf. 1.055. és köv. 1.