1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)
I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai
39* külön feldolgozás készül, melynek eredményeivel a népszámlálási kiadványsorozat zárókötete fog behatóan foglalkozni. Ez alkalommal tehát beérhetjük azzal, hogy az egyszerű lélekszámadatokat alcsoportok és foglalkozási viszony szerint osztályozzuk. Az első alapon a tíz év mozgalmait a következő számok jellemzik : Eltartott népesség Kereső népesség száma Növekedés v. fogyás (—) 1920—1930 száma 1920 1) 1930 szám szerint %-ban 1930 Törvényhozás 365 406 41 11-2 623 Közigazgatási szolgálat 57.918 65.691 7.773 13-4 110.537 Igazságszolgáltatás . 15.136 18.696 3.560 23-5 25.132 Egyházi szolgálat .. 12.377 17.188 4.811 38-9 17.954 Tanügy 42.622 44.996 2.374 5-6 45.022 Közegészségügy ... 21.573 27.634 6.061 28-1 20.608 Egyéb közszolgálat. 1.910 1.427 — 483 -25-2 1.827 Tudományos és egyéb közérdekű társulatok és intézmények 6.542 9.682 3.140 48-0 9.217 Irodalom és művészet 6.086 6.712 626 10-3 4.966 Egyéb és k. m. n. szabadfoglalkozások . 3.202 3.380 178 5-6 3.084 Összesen ... 167.731 195.812 28.081 16-7 238.970 A tulajdonképen közszolgálatot a szabad foglalkozásoktól nehéz különválasztani; az ügyvédek pl. az állami igazságszolgáltatási apparátussal egybefoglalva mutattatnak ki, az orvosok pedig az egyéb közegészségügyi szolgálattal együtt. Tisztább képet kapunk s a kimutatott nem túl nagy szaporulat értékét is jobban mérlegelhetjük, ha a két egybefolyó kategória kereső népességét a foglalkozási viszony alapján tagoljuk : Kereső népesség száma 1920 1) 1930 önálló 16.879 19.735 Tisztviselő 104.179 117.999 Segédszemélyzet 46.673 58.078 Együtt ... 167.731 195.812 Növekedés vagy fogyás (—) 1920—1930 szám o/ han Reprint, /O üil 1 2.856 13.820 11.405 16-9 13-3 24-4 28.081 16-7 Ha a fentebbi kimutatás első 7 alcsoportját tekintjük a túlnyomóan közszolgálati jellegű hivatásoknak, az utolsó három alcsoportot pedig a kifejezettebben szabad foglalkozásoknak, arra az eredményre jutunk, hogy az első kategóriában az 1930. évi népszámlálás 16.548 önállót, 105.059 tisztviselőt és 54.431 segédszemélyt talált, a másodikban pedig 3.187 önállót, 12.940 tisztviselőt és 3.647 segédszemélyt írt össze. Nyomatékosan hangsúlyozzuk azonban, hogy ez a szétválasztás legfeljebb csak tájékoztató értékkel bir, mert pl. a magániskolák tanárait, a magán egészségügyi intézetek alkalmazottait stb. is a túlnyomóan közszolgálati jellegű foglalkozások sorába szorítja be. Az állami és helyi igazgatás törzsének, a köztisztviselőknek a száma tehát az első kategóriabeli tisztviselők adata alapján nem állapítható meg. A köztisztviselői létszám 1920 óta tudvalevőleg nem emelkedett; viszont a nyers adatcsoportosítás alapján az első, túlnyomóan közszolgálati jellegűnek minősített kategóriában éppen a nem köztisztviselői munkakört betöltő egyének létszámemelkedése következtében az ú. n. tisztviselők végszáma is megnövekedett; de nagyobb Az 1920. évi népszámlálás óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. lett a kifejezettebben szabad foglalkozású kategória tisztviselőinek a száma is, éspedig főleg az OTI és egyéb idesorozott társadalmi szervek kiépítése következtében. Nem szerint az egész közszolgálati és szabad foglalkozású népesség három főrétege így alakult: N ő Férfi szám o/_hnn szerint Dall önálló 14.568 10-7 Tisztviselő ... 77.786 56-9 Segédszemélyzet 44.354 32-4 5.167 40.213 %-ban 68-0 Együtt szám o/.hnn szerint 19.735 10-1 117.999 60-2 13.724 23-2 58.078 29-7 Összesen ... 136.708 100 0 59.104 100 0 195.812 100.0 Földrajzi megoszlásban a négy jellegzetes főcsoportnak, a közigazgatási szolgálatnak, az igazságügynek, a tanügynek és a közegészségügynek az abszolút lélekszám adatait a 22. tábla foglalja össze. Innen emeljük ki, hogy a nagyobb közegészségügyi intézmények ugyan természetszerűleg nagyrészt Budapesten és környékén nyertek elhelyezést, a vidék egészségügyi személyzete azonban ezt figyelembevéve is abnormisan gyér : a tízezernél kisebb lélekszámú községekben mindössze 7.693 közegészségügyi kereső találtatott, ami egész lélekszámukhoz viszonyítva alig 0-16 %-nak felel meg, holott Budapesten és környékén számuk 11.551 s a hányadosuk is ötször akkora (0-81%). Ugyancsak a 22. tábla közli a nyugdíjasok, tökepénzesek stb. éles határvonallal elválasztható két főosztályának, a nyugdíjasoknak s az ugyanilyen jellegű egyéb kategóriáknak, valamint a tőkepénzeseknek stb. törvényhatósági adatait. Lélekszám szerint az első kategória van nyomasztó többségben : 1930-as népszámlálásunk 135.395 nyugdíjas keresőt és csak 34.095 kereső tőkepénzest stb. vett számba. A 22. táblában topográfiái részletezésben közzétett adatok kiegészítésére alább közöljük az 1920. és 1930. évi csoportmegoszlást : Növekedés vagy Kprpsfi ntnpwfer ,0gyá8 () Eltartott Kereső népesség gzá m népesség 1920 1) 1930 szerint %-ban ^ 930 1920—1930 Nyugdíjas tisztviselő 13.656 34.183 20.527 150-3 43.475 Egyéb nyugdíjas 46.961 97.701 50.740 108-1 123.505 Hadisegélyt, rokkantsági díjat élvező 4.017 3.511 — 506 -12-6 4.721 Tőkepénzes 5.295 6.549 1.254 23-7 4.241 Életjáradékos .. 372 535 163 43-8 359 Eltartásos 8.644 7.336 — 1.308 —15-1 1.937 Háztulajdonos.. 6.269 17.810 11.541 184 1 11.561 M agánzó 13.740 1.865 —11.875 —86-5 1.612 összesen 88.954 169.490 70.536 71-3 191.411 A magánzók számának összezsugorodása elsősorban a helyesebb adatbevallásnak és feldolgozásnak a következménye. 1920-ban ugyanis a háztulajdonosok nagyobb része a számlálólap foglalkozási kérdésébe magánzó megjelölést írt be, talán azért is, mert azidőtájt az alacsony házbérjövedelemből megélni alig, legfeljebb csak tengődni lehetett. Ami a két nyugdíjas csoportot (nyugdíjas tisztviselő és egyéb nyugdíjas) illeti, az itt kimutatott keresők rendkívül nagy lélekszámemelkedésén kívül a közgazdasági teher óriási növekedésére mutat, hogy a nyugdíjas tisztviselők eltartottjainak száma 1920 óta 1) *) Az 1920. évi népszámlálás óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. H. KIR. ALL. TÉRKÉPÉSZEI KÖNYVTÁR