1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai

35* ipar szélsőségesebb, részben csupán látszólag nagymérvű fejlődésével szemben a kereskedelem és hitel a magyar közgazdasági életnek az a tényezője volt, melynek az 1920—1930. évek alatti előbbrehaladása — főleg a vidéken — jóval egyenletesebben zajlott le. Ezt annak köszönheti, hogy az ország gazdasági vérkeringése 1920 óta jelentékenyen megélénkült s az 1920 körüli rendkívüli viszonyok rendeződtek. Összefoglaló képet a kereskedelem és hitel 1920—1930. évi fejlődéséről a következő tábla nyújt, mely főosztályok szerint taglalja az idetartozó népességet : Kereskedelmi főosztályKereső népesség száma Növekedés v. fogyás (—) Eltartott népesség száma Kereskedelmi főosztály1920 1930 1920szám szerint -1930 %-ban 1930 Tulajdonképpeni kereskedelem

1) Kofák és egyéb piaci, vásári s utcai árusok... Házalókereskedők Ügynökök és alkuszok Pénz-, hitel- és biztosításügy 128.828 19.522 4.599 7.189 23.735 176.248 17.405 3.636 7.506 21.288 47.420 —2.117 — 963 317 —2.447 36-8 —10-8 —20-9 4-4 —10-3 185.899 16.403 5.002 11.368 24.304 összesen 183.873 226.083 42.210 22-9 212.976 *) A közraktári vállalatokkal együtt. Azok nélkül a keresők 1930. évi lélekszáma 175.860, az eltartottaké 185.430. A tulajdonképeni kereskedelem talpraállásával ellentétben a népesség száma a többi főosztály csaknem mindegyikében megfogyatkozott. Még nem állanak rendelkezésre azok az adatok, amelyek alapján részletesebben is meg lehetne indokolni ezeket a lényeges változásokat és sajnos a mai Magyarországra vonatkozó 1910. évi pontos adatokat sem ismerjük. Az azonban máris megállapítható, hogy elsősorban azokban a csoportokban mutatkozik visszaesés (különösen Budapesten), ahol a kis exisztenciák száma 1920 körül abnormisan nőtt nagyobbra. Megjegyzendő, hogy a kofák, piaci árusok, házalókereskedők számának 1920—1930. évi megcsappanása csaknem teljes egészében az önálló nőkre jut, míg a férfiak száma pl. a kofák, piaci stb. árusok soraiban meglehetősen megnövekedett. A pénz-, hitel- és biztosításügy a háborúvégi átmeneti pénzpiaci viszonyok következtében nagyobb számú személyzettel dolgozó, ill. a konjunkturális alapon létrejött intézményeknek teljes vagy részleges leépítése s az inflációs időket követő többszöri létszámapasztás után érte el az alacsonyabb mai lélekszámot. Csupán a tulajdonképeni kereskedelmen, valamint a pénz-, hitel- és biztosításügyi ágazatokon belül szintén jelentős struktúraváltozások észlelhetők. Erről számolnak be a keresők foglalkozási viszony szerinti adatai : Kereső népesség száma 1920«) a) Tulajdonképeni kereskedelem :*) Önálló 45.540 Tisztviselő 27.494 Segédszemélyzet .. 55.310 1930 Növekedés v. fogyás (—) szám % 1920—1930 Összesen ... 128.344 b) Pénz-, hitel- és biztosításügy : önálló 666 Tisztviselő 19.323 Segédszemélyzet 3.745 56.870 40.005 78.985 11.330 12.511 23.675 24-9 45-5 42-8 175.860 47.516 37 O 324 — 342 -51-4 17.467 —1.856 — 9-6 3.497 — 248 — 6-6 Összesen ... 23.734 21.288 —2.446 —10 3 Merőben ellentétes folyamatra mutat például, hogy a tisztviselők száma a tulajdonképeni kereskedelem körében tíz év alatt nagyon megnőtt, viszont a pénz-, hitel- és biztosításügyi tisztviselőknek a menekülés által is megnövelt ') A közraktári vállalatok nélkül. ») Az 1920. évi népszámlálás óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. száma a lepergett tíz év folyamán elég jelentősen megapadt.

1) Szembeötlő az önálló kereskedők számának emelkedése is. Az alkalmazottak létszáma azonban gyorsabban növekedett, úgyhogy 1930 végén száz önálló kereskedőre már 70 tisztviselő és 139 segédszemély jutott. Feljegyzést érdemel, hogy az iparnál tapasztalt számokhoz hasonlatosan száz keresőre csak az önállóknál esik nagyobb számú eltartott (182) ; a tisztviselőknél csupán 82, a segédszemélyzetnél pedig mindössze 62. Jóval arányosabb a viszony keresők és eltartottak közt a pénz-, hitel- és biztosításügyi foglalkozásoknál. Hogy ugyanitt az önállók száma a felére zuhant le, ezt a zugbankok és hasonló jellegű, gyenge anyagi alapon nyugvó konjunktúraüzletek feloszlásával lehet magyarázni. Nem közömbös végül annak megfigyelése, hogy a tulajdonKereskedelmi főcsoport 1920-ban

2) szám | %szerint ; ban Allatokkal s mezőgazdasági és állati termékekkel való kereskedés Fával és egyéb erdei termékekkel, bányászati és ásványi anyagokkal való kereskedés Vas- és fémárukkal, gépekkel háztartási eszközökkel, műszerekkel és hangszerekkel való kereskedés Az agyag- és üvegipar készít ményeivel való kereskedés Fa- és faragott árukkal, bőr. kaucsuk-, norinbergi és díszműárukkal, továbbá papirosárukkal, író- és rajzszerekkel való kereskedés . A fonó- és szövőipar s a ruházati ipar körébe tartozó árukkal való kereskedés... Élelmezési és élvezeti cikkek kel és italokkal való kereskedés Gyógy- és vegyészeti árukkal való kereskedés, amennyiben fűszerkereskedéssel nem kapcsolatos Könyv- és műkereskedés Vegyeskereskedés Egyéb és külön megnevezés nélküli kereskedelmi ágak összesen Kereső népesség 11.983 9-3 6.890 5-4 7.436 5-8 1.388 l-l í 5.906 4-6 18.348 14-3 42.2561 32-9 3.237 2-5 4.263 9.739 16.898 13-2 128.3441100-01 1930-ban 14.616 11.004 11.741 1.773 6.281 29.168 6-7 1-0 3-6 16-6 52.839 30-0 5.167 5.971 11.764 25.536 175.860 2-9 3-4 6-7 14-5 100-01 Tényleges szaporodás v. fogyás (—) szám szerint ban 2.633 4.114 4.305 385 375 10.820 10.583 1.930 1.708 2.025 8.638 47.816 22-0 59-7 57-9 27-7 6-4 59-0 25-0 59-6 40-1 51-1 370 !) Csak a biztosításügynél mutatkozott említésre méltó fejlődés. 2) L. az előző hasáb 2. jegyzetét. 3"