1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)
I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai
36* képeni kereskedelem körébe sorozott keresők száma az 1920— 1930. évek folyamán kereskedelmi főcsoportok szerint hogyan alakult. Az egész keresőnépesség száma alapján természetesen még nem következtethetünk a kereskedések számának alakulására, a fejlődésről azonban amúgy is az egész személyzet számának alakulása ad tájékoztatóbb képet és a belső átalakulást is jól jellemzi. Az eltolódások a szükséglet, a fogyasztás alakulására, az izlés, a szokások megváltozására is következtetéseket engednek. (L. a táblát az előző lapon.) Az egyes kereskedelmi ágazatok közül nagyon megnőtt a keresőnépesség száma a szén- és fakereskedelemben, az automobil-, kerékpár- és varrógépkereskedelemben s a műszaki cikkekkel (rádió stb.) való kereskedelemben. A kézmű-, divatáru-, droguista- és egyéb vegyészeti és gyógyárúkkal való kereskedelemben foglalkoztatott népesség is feltűnőbben gyarapodott meg az áruhiányáról ismert 1920. évvel szemben. Éspedig annak ellenére, hogy a vásárlóerő zsugorodása, a belés külkereskedelem volumenjének megkissebbedése 1930-ban ismét érezhető kezdett lenni. 1) A kereskedelmi és hitelvállalatok számának alakulásáról szóló tábla egyúttal Budapest, a szomszédos községek és a vidék viszonyairól is beszámol, tehát a legfontosabb területi különbségek hangsúlyozásával vázolja az elmúlt évtized kereskedelmi élet megnyilvánulásainak sajátosságait : l) Jellemző a forgalom visszaesésére, hogy a Magyar Gazdaságkutató Intézet számításai szerint a forgalmi adóbevételek 1930. évi összege az 1929. évi nívóval szemben Budapesten mintegy i/io-del, a vidéken több mint Vte-dal apadt meg. Nagyságkategória Budapest Szomszédos községek NagyBudapest Vidék Magyarország Budapest Szomszédos községek NagyBudapest Vidék Magyarország Nagyságkategória Szám Növekedés v. fogyás (—) %-ban Nagyságkategória 1920 1) 1930 1920 1) 1930 19201)' 1930 1920 1) 1930 1920 1) 1930 1920—1930 a) Kereskedelmi és hitelvállalatok. Segéd nélkül l\ :::::::::::::::::: 3— 5 } segéddel 6—10 11— 20 ; 20-nál kevesebb \ rí el 20 nál több / s eg édde l összesen b) Kereskedelmi és hitelvállalatok segédszemélyzetének száma. 2) íl :::::::::::::::::: 3— 5 \ segéddel 6—10 I 11—20-' 20-nál kevesebb \ „po^p, 20-nál több / s e& édde l 9.252 2.917 1.665 1.602 666 255 16.357 282 8.793 3.163 1.972 1.938 1 778 17.028 335 1.773 417 105 74 28 14 2.411 12 2.758 633 261 161 74 14 3.901 9 11.025 3.334 1.770 1.676 694 269 18.768 294 11.551 3.796 2.233 2.099 852 398 20.929 24.175 6.981 2.602 2.145 577 181 36.661 54 31.155 8.755 3.542 2.662 749 241 47.104 83 35.200 10.315 4.372 3.821 1.271 450 55.429 348 42.706 12.551 5.775 4.761 1.601 639 68.033 427 - 5-0 8-4 18-4 21-0 16-8 50-6 41 18-8 55-5 51-8 148-6 117-6 164-3 00 61-8 -25-0 4-7 13-9 26-2 25-2 22-8 48-0 11-5 17-0 28-9 25-4 36-1 24-1 29-8 33-1 28-5 53-7 21-3 21-6 32-1 24-6 26-0 42-0 22-7 22-7 a) Kereskedelmi és hitelvállalatok. Segéd nélkül l\ :::::::::::::::::: 3— 5 } segéddel 6—10 11— 20 ; 20-nál kevesebb \ rí el 20 nál több / s eg édde l összesen b) Kereskedelmi és hitelvállalatok segédszemélyzetének száma. 2) íl :::::::::::::::::: 3— 5 \ segéddel 6—10 I 11—20-' 20-nál kevesebb \ „po^p, 20-nál több / s e& édde l 16.689 2.917 3.330 5.962 4.931 3.688 20.828 37.201 17.363 3.163 3.944 7.067 5.790 5.465 25.429 35.825 2.423 417 210 268 208 205 1.308 1.324 3.910 633 522 575 521 207 2.458 295 19.062 3.334 3.540 6.230 5.139 3.893 22.136 38.525 21.273 3.796 4.466 7.642 6.311 5.672 27.887 36.120 36.715 6.981 5.204 7.690 4.336 2.500 26.711 1.716 47.187 8.755 7.084 9.558 5.533 3.429 34.359 2.871 55.777 10.315 8.744 13.920 9.475 6.393 48.847 40.241 68.460 12.551 11.550 17.200 11.844 9.101 62.246 38.991 4-3 8-4 18-4 18-5 17-4 48-2 22-1 - 3-7 61-4 51-8 148-6 114-6 150-5 1-0 87-9 -77-7 11-6 13-9 26-2 22-7 22-8 45-7 26-0 - 6-2 28-5 25-4 36-1 24-3 27-6 37-2 28-6 67-3 22-7 21-6 32-1 23-6 25-0 42-4 27-4 - 3-1 összesen 58.029 61.254 2.632 2.753 60.661 64.007 28.427 37.230 89.088 101.237 5-5| 4-6j 5-5j 31-0 13-6 Az 1920 óta visszacsatolt községek és községrészek nélkül. ') A tisztviselőkkel együtt. Sajnos, a népszámlálás nem lévén üzemi felvétel, nem világosít fel arról, hogy a nagykereskedelem és a kiskereskedelem erőviszonyai dolgában hogyan állunk. De a kereskedelmi és hitelvállalatoknak az alkalmazottak száma alapján való kategorizálásából is értékes tanulságokat lehet kihámozni, különösen, ha majd e két erősen elkülönülő kategória adattömege szétbontva is rendelkezésre áll. Ezidőszerint ez az anyag még hiányzik, kétségtelen azonban, hogy a 20-nál több segédszemélyt alkalmazó vállalatok körében mutatkozó visszaszorulás a pénz- és hitelügyre esik. E visszafejlődéstől eltekintve az adatok alakulása elég egyenletes volt; a 11—20 főnyi személyzetet foglalkoztató üzletek, vállalatok fejlődési indexe a legkiemelkedőbb. Igen jellegzetes Budapest, a környék és a vidék adatainak elütő alakulása. A vidéken az egész vonalon, tehát még a legnagyobb csoportnál is jelentős növekedés mutatkozik, míg Nagy-Budapest (és még inkább a székesfőváros) adatsora általában kedvezőtlenebb. Tanulságos megfigyelni, hogy Budapest környékének rohamos fejlődését milyen sok segédnélküli üzlet alapítása kísérte nyomon. A további területi részletadatok közül (1. 17—21. tábla) idekívánkozik annak megemlítése, hogy a pénz-, hitel- és biztosításügy 21.288 keresőjéből 13.455 nagybudapesti vállalatoknál van alkalmazva (a fiókvállalatokat is ideszámítva). A kereskedelmi tisztviselők tömörülése a budapesti és környéki vállalatoknál hasonlóképen szembeszökő. Ha viszont csupán az önálló kereskedők számát nézzük, az tűnik ki, hogy számuk a vidéken elég nagy. A vidék minden száz lakosára ugyanis 1930-ban 0-54, míg Budapesten és környékén 1-22 kereskedelmi önálló jutott. Az egyes kereskedelmi főcsoportok keresőinek területi eloszlása számszerűleg is igazolja, hogy a vegyeskereskedés mennyire vidéki, mondhatni falusi üzlettípus, a könyv- és műkereskedés pedig mily nagy mértékben fővárosias üzletág. Aránylag a legegyenletesebben a közszükségleti (élelmezési stb.) cikkek árusításával foglalkozó kereskedések oszlanak meg. Megemlíthetjük végül, hogy a tulajdonképeni kereskedelmi- és hitelvállalatoknál kimutatott segédszemélyzet létszáma az iparhoz hasonló okokból, de valamivel enyhébb mértékben a részletes foglalkozási feldolgozás által meghatározott adatok alatt marad.
