1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai

29* hogy valamivel enyhébb iparfejlesztési és még erőteljesebb agrárpolitika árnyékában a mezőgazdaság és az ipar népességeltartó képességében 1920—1930 folyamán mutatkozó aránytalanság is kisebb méreteket öltött volna. Népességi szempontokból azonban kétségtelen, hogy az ipar befogadóképességének hatalmas arányú növelésére szükség volt ; annál is inkább, mert ezzel részben csak az 1920 körüli pangás utórezgései simíttattak el. Az ipari foglalkozásokat az 1930. évi népszámlálás is három főosztály : a tulajdonképeni ipar, a házi- és népipar és a vándoripar szerint osztályozta (1. 9. tábla). A kereső népesség kebelében 1910 óta beállott változásokat e három ipari főosztály szerint a következő összeállítás tünteti fel : Kereső népesség száma Tulajdonképeni ipar igi()l) mQ ig3

0 Férfi 545.741 541.410 705.227 Nő 124.862 128.820 168.778 Együtt 670.603 670.230 874.005 Házi- és népipar Férfi 8.464 5.523 7.663 Nő 3.62

9 3.574 3.659 Együtt 12.093 9.097 11.322 Vándoripar Férfi 1.459 1.239 1.293 Nő 66 96 56 Együtt 1.525 1.335 1.349 Csupán teljesség kedveért említjük itt meg, hogy 1930-ban a tulajdonképeni ipar eltartottjainak országos összege 976.671 volt; ehhez képest a házi- és népipari eltartottak 17.291-es, ill. a vándoripar eltartottjainak 2.619-es lélekszáma csupán parányi töredéket jelent. Országos súlya tehát csak a kézműés a gyáripart egyesítő ú. n. tulajdonképeni iparnak van. Nagy népességi jelentőségét még jobban kiélezi, hogy a fejlődés aránya is elsősorban neki kedvezett. A vándoripar szerepe a közlekedési viszonyok rohamos javulása óta nagyon megcsappant; 1930-ban a tíz év előtti alacsony szintet épen csak tartani tudta. Annál örvendetesebb, hogy a házi- és népipar ismét divatba jött és csaknem teljesen visszaszerezte a békebeli helyzetét ; női keresőinek száma ugyan csupán enyhén emelkedett, a férfiaké viszont annál inkább. A lakosság fő megélhetési forrását azonban ezidőszerint is csak elvétve alkotja ; mellékfoglalkozásként való jelentőségének megítéléséhez a fenti összeállítás természetesen nem ad támpontokat. A tulajdonképeni ipar fejlődésének megfigyelésére térve át, mindenekelőtt a két nem számbeli megváltozásáról kell tájékozódnunk. Az első pillanatra meglepőnek látszik, hogy a korábbi fejlődéstől eltérőleg 1920—1930-ban nem lényeges, hanem csak árnyalati differencia mutatkozott a kereső nők gyarapodása javára : számuk 31-0, míg a férfi keresőké 30*2 %-kal növekedett meg. Figyelembe kell azonban venni, hogy a háztartásvezető háztartásbeli nők eltartottként való következetes kimutatása az ipar női keresőinek szaporodását is befolyásolja egy gondolattal ; továbbá, hogy 1910-zel szemben már jóval nagyobb a nők javára mutatkozó különbözet, mert lélekszámuk 1910—1930 folyamán 35-2, a férfi keresőké Az 1920. évi népszámlálás óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. ellenben csak 29-2 %-kal nagyobbodott meg;

1) 1920 óta az ipari foglalkozásokhoz visszatérő férfi munkaerő- száma is lökésszerűen nőtt meg, tehát a normális fejlődési különbségek kevésbbé érvényesülhettek ; végül az a mellékíz, melyet a tíz év előttinél nagyobb munkanélküliség miatt érzünk a fejlődési adatok megfigyelésénél, a nők oldalán az enyhébb ; ezt többek között az is igazolja, hogy 1930-ban, amikor a gyáripar már nem dolgozott egész teljesítőképességének kihasználásával, a munkásnők száma kisebb mértékben fogyott meg az előző évvel szemben, semmint a férfiaké. Egyrészt az ipari koncentráció fokának, másrészt a két nem viselkedésének megítélése céljából érdemes a foglalkozási viszony alapján a kereső népesség három főkategóriájának 1910-ig visszapillantó adatait bemutatni: A 4HA1 Kereső népesség száma onaiiók: igiQÍ) mo m

Q Férfi 143.028 167.704 164.881 Nő 43.210 50.998 39.

683 Együtt 186.238 218.702 204.564 Tisztviselők : Férfi \ ,

v nr oc* 18.273 31.838 Nő J 3) 25.856 7.599 11.518 Együtt . . . 25.872 43.356 Segédszemélyzet : Férfi V 3)458 509 35

5"

433 5°

850

8 Nő .

./ >

45

8'

50

9 70.223 117.577 Együtt . . . 425.656 626.085 Tényleges szaporodás v. fogyás (—) 1920—1930 »zára % - 2.823 -11.315 - 1-7 -22-2 -14.138 13.565 3.919 6-5 74-2 51-6 17.484 67-6 153.075 47.354 43-1 67-4 200.429 47-1 Az 1930. év abnormis volta élesen bontakozik ki ezekből az adatokból. A gyáripar pangása, a háborúból visszatértek, a háborús évek alatt némi tőkére szert tett ipari alkalmazottak önállósulási vágya, a túlságos szabadság az iparigazolványok megszerzése körül, a szükségletek, a fogyasztás hirtelen megnövekedése, egyszóval a kisipar konjunktúrája átmenetileg túlságosan nagyraduzzasztotta az önálló iparosok számát; az 1930. évi adatsor már normálisabb képet tár elénk, annak ellenére, hogy dekonjunkturális időszakra esett. A legfeltűnőbb az önálló nők számának nemcsak 1920-szal, hanem 1910-zel szemben is igen tekintélyes mértékű visszaesése. A részletadatok méltatása ugyan már nem tartozik jelen ismertetés kereteibe, de már itt figyelmeztethetünk arra, hogy ez a fogyaték mondhatni teljes egészében a ruházati iparra esik. A ruházati ipar üzemi összetételének lényeges átalakulására mutat, hogy az elszállt tíz év alatt az önálló kis exisztenciákból tömegesen lett segédszemélyzet. Ezzel szemben a férfi önállók összes száma csak lényegtelenül apadt meg, sőt az 1930. évi adat az 1910. évit elég jelentősen meghaladja. Szembeötlő még a tiszviselőelem igen nagy lélekszámszaporulata, ami főleg arra vezethető vissza, hogy ma sokkal szövődményesebb a gazdasági élet menete s az újjáépített magyar iparban az irodai munka feladatköre és jelentősége már csak ezért is nagyon megnövekedett. Hogy a női segédszemélyzet létszáma 1) Érdekes, hogy az egész Magyarbirodalomra vonatkozó adatok szerint 1900-tól 1910-ig a tulajdonképeni ipar férfikeresőinek száma 29-4 %-kal, a kereső nőké pedig 35'7 %-kal lett nagyobb. 2) Az 1920. évi népszámlálás óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. 3) A tisztviselők és segédszemélyzet 1910. évi együttes száma 484.365. Ebből férfi 402.713, nő 81.652.