1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai

25* pontos határvonalat kijelölni, minthogy a népszámlálásnál nem egyszer egyéni megítéléstől is függ, hogy valaki, akinek birtoka és bérlete is van, birtokosnak vagy pedig bérlőnek tekintessék ; a birtokosok számát illetőleg azonban ez a hibaforrás nem oly nagy, hogy ne lehessen nyugodtan elhanyagolni. Súlyosabb a másik zavaró körülmény : az 1920-ban és 1930-ban eltérő feldolgozási felfogás a földmíves napszámosok besorozásánál. Az 5 kat. holdon felüliek adatait ugyan ez nem módosítja, tekintettel arra, hogy tíz évvel ezelőtt a kereső földmíves napszámosok közül mindössze 11-nek volt 5 kat. holdnál nagyobb birtoka,

1) 1—5 kat. holdnyi földje ellenben 1920-ban 35.563 kereső

2) fm. napszámosnak volt. Nem járunk tehát messze az igazságtól, ha a megfelelő kategóriabeli földbirtokosok számához ezt a számot egyszerűen hozzácsapjuk ; az 1 kat. holdon aluli birtokosokat pedig azokkal a földmíves napszámosokkal vesszük egybe, akik ekkora törpebirtokot 1) És az eltartottak közül 269-nek. 5 kat. holdon felüli bérlettel pedig a földmíves napszámosok közül 11 kereső és ugyanannyi eltartott bírt. 2) Az eltartottak közül 5.793-nek. 1—5 kat. holdnyi bérlete a földmlves napszámosok közül 6.154 keresőnek és 217 eltartottnak volt. Megjegyzendő, hogy a földbérlettel rendelkezőknek a jegyzetekben közölt adatai a földbirtokkal és bérlettel bírók számát is felölelik. mondhattak sajátjuknak.

1) Az összeállítás így sem homogén

2) s egyöntetűségét többek közt az is károsan befolyásolja, hogy a valamelyes birtokkal a földosztás előtt is már rendelkező gazdasági cselédek

3) és a másfoglalkozásúak egy — talán nem túl nagy-— rétegéből kisbirtokos (kisbirtokos napszámos) lett, az egyes kategóriákon belül pedig a régi tulajdont

4) kiegészítő földjuttatások révén is történtek eltolódások. Ezen az elgondoláson alapszik a következő becslésszerű adatcsoportosítás, mely a kereső birtokosok 1920. és 1930. évi adatait tartalmazza, éspedig esetleges további csoportosítások felállítása céljából teljesebb birtoknagyság kategórizálásában és a segítő családtagok amúgy sem egyöntetű adatai nélkül : *) 1920-ban a keresők között számuk 77.442 s az eltartottak közt 11.034 volt ; míg 1 kat. holdon aluli földbérlet mellől 6.154 kereső járt napszámba ; az eltartottak megfelelő adata 269. 2) így a földmíves napszámosok birtokkal vagy bérlettel bíró eltartottjainak negligálása, valamint az ország területének (kismérvű) utólagos megváltozása miatt. Viszont a birtokkal bíró fm. napszámosok egy kisebb (fiatalabb korú) részét a birtok szerinti csoportosításnál segítő családtagnak lehetne kimutatni. a) 1920-ban 12.476 kereső gazdasági cselédnek volt birtoka és 3.226-nak bérlete. A gazdasági cselédek eltartottjainál ez a két szám 2.064 ill. 66. *) A nagyobb birtokkategóriákban a birtok parcellázása, az igénybevett földterület folytán csökkent ill. alsóbb kategóriákba csúszott le a birtokosok száma. Birtokkategória önálló keresők Különbözet Birtokkategória szám szerint | %-ban szám szerint | %-ban szám szerint | %-ban Birtokkategória 1920

1) 1930 1920—1930

1) Birtokos: 200 kat. holdon felül 100—200 kat. hold 50—100 « « 20— 50 « « 10—20 « « 5— 10 « « la kisbirtokos 1— 5 « « > stb. napszámo1 kat. holdon alul } sokkal együtt .. Összesen 3.060 3.051 9.494 51.637 95.389 127.936 2) 218.921 2) 106.977 0-5 0-5 1-5 8-4 15-5 20-7 35-5 17-4 2.760 2.991 9.467 53.060 105.945 151.005 2) 294.705 s) 117.042 0-4 0-4 1-3 7-2 14-4 20-5 39-9 15-9 — 300 — 60 — 27 + 1.423 + 10.556 + 23.069 + 75.784 + 10.065 — 9-8 — 2-0 — 0-3 + 2-8 + 11-1 + 18-0 + 34-6 + 9-4 Birtokos: 200 kat. holdon felül 100—200 kat. hold 50—100 « « 20— 50 « « 10—20 « « 5— 10 « « la kisbirtokos 1— 5 « « > stb. napszámo1 kat. holdon alul } sokkal együtt .. Összesen 616.465 100-0 1 8) 736.975 100 0 ! -t-120.510 + 19-5 J) Az 1920. évi népszámlálás végrehaji ása óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. Az 1920. és 1930. évi adatok közötti különbözet, tehát nagyobb valamelyest az adatok alapján kimutathatónál. 2) 1920-at illetőleg az 1—5 kat. holdas és 1. kat. holdon aluli birtokkal rendelkező kereső földmíves napszámosok száma hozzászámíttatott a kisbirtokosokhoz (kisbirtokos napszámosokhoz). 1930-ban számuk az 1-—5 kat. holdas kategóriában már eleve bentfoglaltatik. 3) 1920-ban az 1 kat. holdon aluli hisbérlő napszámosokkal együtt, az adat tehát néhány ezer fővel magasabb a valóságosnál. Kétségtelen, hogy a 10 kat. holdon aluli kis- és törpebirtokosok (napszámosok) száma 1920-ban, az 1 kat. holdnál kisebb birtokok tulajdonosainak helyes száma pedig 1930-ban néhány ezerrel alacsonyabb lehetett az itt kimutatottnál. Ennek ellenére a birtokosok számának mintegy százhúszezer főnyi

1) megnagyobbodása a földreform által okozott eltolódásokról elég hű képet ad. A magyar nemzetnek ez a leginkább a földhöz láncolt értékes rétege tehát a lepergett tíz év alatt az 1920-as létszám egyötödével (19-5 %-kal) lett népesebb! Érdekes azonban, hogy ez az adata csak részben erősíti meg azokat a számokat, amelyek a földbirtokreform mértékéről közkézen forognak.

2) J) A feldolgozási rendszerbeli eltérést figyelembe véve valószínű, hogy a különbözet több, mint 120.000 fő. 2) Itt említhető meg, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1930 dec. 31-i (tehát a népszámlálás időpontjának megfelelő) jelentése szerint 1921 jún. 20. és 1930 dec. 31. közt 59.407 hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, háborús kitüntetett, 185.747 mezőgazdasággal foglalkozó földnélküli munkás, 53 gazdatiszt, 114.037 törpe- vagy kisbirtokos és 50.883 másfoglalkozású részesült a földosztásban ; ha csak a második és harmadik adatAminek egyik oka mindenesetre az, hogy a népszámlálás csupán a decennium kezdő- és záróesztendeje közötti különbözetet állapítja meg, márpedig a tíz év alatti mozgalom nagysága a különbözetet feltétlenül meghaladja. S azt sem szabad figyelmenkívül hagyni, hogy a bemutatott számítás csak megközelítő értékkel bír ; továbbá, hogy gazdaságdemografiai oldalról törekszik olyan kérdés megoldására, melynek alaposabb tisztázása már a mezőgazdasági statisztika feladatkörébe tartozik. Igaz viszont, hogy korábbi tapasztalatok szerint a mezőgazdasági üzemi felvétel a népösszeírás megállapításainak helyességét rendszerint megerősíti.

3) ból indulunk ki, a birtokosok számának az emelkedését kb. 186.000-re becsülhetjük. A hadirokkantak stb. egész számának figyelembevétele ugyanis túlzott voina ; igaz viszont, hogy a földhözjuttatás révén elvétve iparosokból is válhatott kisbirtokos napszámos. Megjegyzendő, hogy a tíz év alatt földhözjuttatottak száma elhalálozás, a juttatott föld igénybe nem vétele, más foglalkozásra való áttérés, a mellékfoglalkozásként űzött ipari tevékenység főfoglalkozásként való bevallása stb. miatt. 1930-ig csökkenhetett valamelyest. a) V. ö. Kenéz Béla dr. : Nép és föld. 32. 1.