1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (1932)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - Vallás

8* nem minden ember tud magyarul, oly csekély azoknak a száma (177.316) és aránya (2-2 %), akik a magyar nyelvet még nem tanulták meg. A magyar nyelv ismerete a hazánk mai területén élő idegenajkúak között fokozatosan terjed, mert 1910-ben a nemmagyar anyanyelvűeknek 60-4 %-a, 1920-ban 69-1 %-a s 1930-ban közel háromnegyede, 74'2 %-a tudott magyarul. A magyarul nem tudók száma néhány törvényhatóságban emelkedett ugyan, de mindezeken a helyeken az együttes emelkedés nem tesz ki kétszázat sem, a többi törvényhatóságban észlelt megfogyatkozásuk ezzel szemben meghaladja a 80.000-et. A magyar nyelv ismerete tehát nem csu pán a magyarság számbeli szaporodása által, hanem annak következtében is terjed, hogy az országban élő idegen anyanyelvűek mind többen és többen igyekeznek a magyar nyelvtudást elsajátítani. Még csak azt említjük meg e fejezetnél, hogy Baranya és Bács-Bodrog vármegye, továbbá Sopron tjv. állanak leggyengébben a magyar nyelvismeret szempontjából, ámbár mindhárom helyen erősen javult az arány 1920 óta. A többi törvényhatóság túlnyomó többségében a 100 százalékot erősen megközelíti, sőt el is éri a magyarul tudók aránya. (L. a 13. sz. táblát a 25.* lapon.) Vallás. A népesség vallás szerint való megoszlásának rendje a legmegállapodottabb, bár itt is előfordulhatnak feltűnőbb eltolódások ; így például a mai területen már a háború előtt itt élt görög keletiek a háború utáni években lassan-lassan elszivárogtak a szerb és oláh uralom alatt álló területekre. Az 1930. évi adatokat a tíz év előttiekkel egybevetve, az alábbi összeállításban mutatjuk be : Az utolsó tíz esztendő alatt, a görög keleti és az izraelita felekezetűek kivételével, valamennyi más felekezet népessége számbelileg megnövekedett. A népszaporodás aránya közel kétszerese lévén az előző évtized szaporodási arányának, természetesen az egyes felekezetek népességének szaporodási aránya is jóval magasabb, mint a tíz év előtti. A legkimagaslóbb a görög katolikusok szaporodási aránya, de a reformátusoké és az ág. hitv. evangélikusoké is közel háromszorosa a tíz év előtti aránynak. A protestáns felekezeteknek aránylag erős szaporodása nem tudta azonban ellensúlyozni a legnagyobb tömegű római katolikus valláshoz tartozóknak számbeli megnövekedését és ezáltal egy-egytized százalékkal alacsoGD róm.kat-cath. rom. H izr. -israélites Ü ref.-caMnistes B gór'M.-cath. orfh. 11 áqhn-luthériens H gör.kelrgréco Orient. H egyéb nyabb ma az arányuk, mint tíz év előtt volt, míg a római katolikusoké egy százalékkal javult. A legnagyobb aránylagos fogyás a görög keletieknél s ugyancsak magas aránylagos, de a legnagyobb számszerinti csökkenés az izraelita vallásúaknál mutatkozik. A görög keleti felekezetűek számának megfogyatkozását — mint előbb is említettük — a szerb és oláh uralom alatt álló területekre való elköltözésük okozza. Az izraeliták számbeli csökkenésének okai természetes szaporodási arányuknak az utóbbi időkben való jelentékeny megcsappanásával és a külföldre irányuló kivándorlásukkal magyarázható. Az unitáriusok csekély számuk miatt most az egyéb felekezetűek sorában foglaltatnak, megemlítjük itt azonban, hogy 1920 óta mindössze 42 fővel szaporodtak s létszámuk 6.266. Az egyéb alatt egybefoglalt felekezetekhez tartozók nagyarányú szaporodását különösen az ú. n. felekezetenkívüli baptisták rendkívül magas (305-0 %-os) szaporodási aránya idézi elő. Felekezetenkívüli baptistáknak nevezzük azokat, akik előbbi felekezetükből kiléptek, baptistafelekezetűeknek vallják magukat, de nem tartoznak az elismert budapesti baptista egyházközséghez. Számuk ma 4.684, a budapesti egyházközséghez tartozóké pedig 4.715. A felekezetek területi elhelyezkedését tekintve (1. a 14— 16. sz. t. a 26*-—28.* lapokon) a római katolikusok— épúgy mint tíz év előtt is — a mai országterület keleti határán egy összefüggő területet alkotó Békés, Bihar, Hajdú, SzabolcsUng, Szatmár-Ugocsa-Bereg, Abaúj-Torna, végül Zemplén vármegyék és az ezen a területen fekvő Debrecen és Miskolc, továbbá Hódmezővásárhely tjvárosok kivételével, minden törvényhatóságban erős abszolút többségben vannak. Számuk minden törvényhatóságban meggyarapodott és a kivételes megítélés alá eső Pécs és Baja városokban tapasztalt rendkívül magas szaporodási arányszámuk után kivált az Alföld egyes törvényhatóságaiban, mint Biharban, SzabolcsUngban, Szatmár-Ugocsa-Beregben, Debrecenben, tehát köztük oly helyeken, ahol nincsenek is abszolút többségben, országos szaporodási arányukat magasan meghaladó meggyarapodásukat látjuk. A görög katolikusok zöme Szabolcs-Ung, Szatmár-Ugocsa-Bereg, Zemplén, Abaúj-Torna, Ilajdu, Borsod-Gömör és Kishont és Bihar vármegyék összefüggő területén, továbbá a fővárosban helyezkedik el, számuk az 1000-et még Debrecen és Miskolc városokban, továbbá Pest, Csanád-Arad-Torontál és Békés vármegyékben haladja meg. A görög katolikusok szaporodása már nagy szélsőségeket mutat. A Dunántúlon, különösen Győr-Moson-Pozsony, Veszprém, Zala és Komárom-Esztergom vármegyékben nagyarányú fogyásukat látjuk, de ez nem jelent különösebb számbeli veszteséget, mert a Dunántúlon tíz év előtt is alacsony volt a lélekszámuk. Az Alföld négy törvényhatóságában szintén megcsökkent a számuk, de csupán három és félszázzal, ellenben a többi törvényhatóságban, legkivált Szabolcs]£ v Római katolikus Görög katolikus Református Ág. hitv. ev. Görög keleti Izraelita Egyéb 1920-ban 5,105.375 175.655 1,671.052 497.126 50.918 473.355 16.721 1930-ban 5,634.103 201.093 1,813.162 534.065 39.839 444.567 21.490 Szaporodás, ill. fogyás (—) : 5,634.103 1,813.162 abszolút számokban 528.728 25.438 142.110 36.939 —11.079 —28.788 4.769 %-ban 10-4 14-5 8-5 7-4 —21-8 —6-1 28-5 Az egyes felekezetek aránya : 1920-ban 63-9 2-2 21-0 6-2 0-6 5-9 0-2 1930-ban 64-9 2-3 20-9 6-1 0-5 5-1 0-2