1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (1932)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - Családi állapot

6* aránya mindenütt jóval alacsonyabb, mint a vidéken. Táblázatainkon inkább a valóban városias jellegű városoknál látszik meg nagyon ez a jelenség, megvan ez azonban a nagy külterülettel bíró alföldi városok magjában is, csakhogy a hozzájuk tartozó óriási külterület vidéki életszínvonalon élő népességének adatai bennfoglaltatván a város egész népességének adataiban, a városnak zárt tömörülésben élő népességére jellemző vonások némileg elhomályosulnak. Látjuk e táblákból, hogy a legfiatalabb korosztály, a 3 éven aluliak száma, annak ellenére, hogy 1930-ban 59.070-nel több mint 1920-ban volt, a tjvárosokban 2.625-tel kevesebb az 1920. évi számuknál. Még nagyobb a visszaesés, ha csupán a főváros idevonatkozó adatait nézzük, mert ott 7.659-cel kevesebb 3 éven aluli találtatott 1930-ban, mint 10 év előtt. Budapesten kívül még Győrött és Sopronban talált az 1930. évi népszámlálás kevesebb 3 éven alulit, mint 1920-ban. A 6 évnél fiatalabbak aránya is— Kecskemét és Debrecen kivételével — a városokban, legkivált a dunántúli városokban a legalacsonyabb (9-1—10-7%), a fővárosban pedig a 6 százalékot sem éri el. Általában véve a vármegyéket fiatalabb népesség lakja, mint a városokat, mert míg a vármegyékben a 20 éven felüliek a népességnek nem egészen kétharmadát (60-8 %-át) alkotják, addig a tjvárosok népességének 71-3 %-a, a fővárosénak pedig több mint háromnegyede (75-3%) 20 évnél idősebb. Alábbi grafikon a népességnek korévek szerint való tagoMAGYAR0RSZAG NEPESSEGE KOREVEK SZERINT 1930-BAN zódását. tünteti fel nemek szerint különválasztva. Különösen élesen szembetűnik ezen a háború alatt elmaradt születések révén keletkezett hullámvölgy, mely most a 12—14 évesek soraiban mutatkozik. Családi állapot. Az előző évtizedben a családi állapot meglehetősen egészségtelen megoszlásának képe bontakozott ki előttünk, mert annak M női len, hajadon -célibatdires des dm sexes Ö házas - mariés. mariées H özvegy-veufs. veuves Ü3 törv.elvált -divorcés, dmrcées ellenére, hogy a háborús évek alatt elmaradt születések következtében a/, idősebbek, a házasságra képes korúak aránya megnövekedett, mégis az összes népességnek több mint a fele (52-1 %-a) volt nőtlen-hajadon s a házasságban élők aránya alig lépte túl a 40 százalékot. Az utolsó évtizedben már javulás mutatkozik ebben a viszonylatban, mert a nőtlenhajadonok, bár a számuk 3-1 %-kal emelkedett, már csupán relatív többséget alkotnak 49-4 %-os arányukkal, de a házasságban élők erősen, 15*4 %-kal megszaporodtak és így arányszámuk felszökött 43-0 %-ra. Az özvegyek száma is megszaporodott ugyan több mint 40.000-rel (7-1 %-kal), de arányuk egy tizedszázalékkal mégis leesett az utóbbi évtizedben 6-9 %-ra A házassági kötelék régi időben oly keményen értelmezett szigorúsága az utóbbi évtizedekben igen érezhető lazulási folyamatot mutat, mert a törvényesen elváltak száma 1910-ről 1920-ra 54-9 %-kal, 1920-ról 1930-ra meg éppenséggel 95 9 %-kal növekedett meg s ezáltal az elváltaknak az összes népességben elfoglalt aránya, amely 1920-ban még 0-4% volt, 1930-ban már 0-7 %-ra ugrott föl. Az elváltak száma azonban még a táblázatainkban közölt adatnál is magasabbra tehető, mert a népszámlálás alkalmával részben hiúsági, részben egyéb indokokból körülbelül 19.000-en tagadták le elvált mivoltukat s ezek a férfinépességnél többnyire a nőtlenek, a nőknél inkább az özvegyek adatainál szerepelnek. A házasságban élők arányát helyesebb a házasságra képes korú, tehát a 15 éven felüli népességhez viszonyítani (1. a 10. t. a 22.* lapon.) Ebből a viszonyításból látjuk, hogy a 15 éven jelüli népességnek o9- 4 %-a áll házassági kötelékben, az arány eszerint jobb, mint amilyent az előző évtizedben tapasztaltunk (58-5%), de még mindig nem éri el a háború viharaitól még megkímélt 1910-es esztendőben jelentkezett arányszámot (61-7 %-ot). A városok népességében valamivel alacsonyabb a házasok aránya (41-8%), mint a vidéken (43-7%) ; az utolsó évtizedben a tjvárosok arányánál látjuk az arányszám legerősebb emelkedését (38-7 %-ról 41-8 %-ra). A vármegyék közül, épúgy mint 1920-ban is észlelhettük, Bács-Bodrogban (51-7%), Baranyában (50-9%), Tolnában (48-7%) és Somogyban (48-4%), vagyis azokban a vármegyékben, ahol a gyermekiétszám viszonylag igen alacsony, találjuk 1930-ban is a házasságban élők legmagasabb arányait. A városokban színién a felnőttek alkotják a népességnek nagyobb részét, mégis